A matematikához értők, akik ilyen irányban végeztek, mindig könnyen ment nekik a matek, vagy attól még előfordult h. nem értettek egyből dolgokat?

Egyrészt nem érzem magam érintettnek a kérdésben, csak olyan szinten, hogy efféle szakot végeztem.

Földhözragadt leszek. Mindenféle szubjektív dolgokat írsz itt. Amikre rákérdezek, azok sem objektívek, de legalább az objektivitásra való törekvés benne van.

Milyen tanulmányi eredményeket tudsz felmutatni, milyen végzettséged van?

Matek középsikolában hogy ment/megy?

Van belőle érettségid, milyen szintű, mikor, hogy sikerül, hányas?

A kérdezőnek: te ezek szerint azok közé az üdítő kivételek közé tartozol, akik bár nem matekagyúak, de tudják értékelni a matematika szépségét, némi készségük is van hozzá, és nem utolsósorban türelmük és fegyelmük is ahhoz, hogy időt szánjanak arra, ami nekik nehezebben megy, és ennek megfelelően el is tudják érni a céljukat. Ez egy nagyon fontos és hasznos emberi tulajdonság. Ha így állsz hozzá, akkor ha nem is fogsz mindig megérteni mindent azonnal, de joggal bízhatsz majd magadban, hogy kellő odafigyeléssel és gondolkodással meg tudod majd érteni, és ez magabiztosságot ad talán másban is.

Parafagólemnek: Einstein úgy volt fizikus, hogy főleg fizikus volt és nem matematikus. Híres gondolatkísérleteinek lényege sem a matematika volt, hanem az ötletes látásmód, amellyel a dolgok velejét ragadta meg. Nem véletlenül mondták róla, hogy a tehetsége abban nyilvánult meg, hogy képes volt mélyebbre látni a természet működésében, mint mások. És ehhez nem matematika kell, hanem intuíció és a fogalmak nagyon világos és tiszta ismerete, egyfajta metaszitű gondolkodás, amely képes a megszokott kerékvágásból kilépve kissé máshogy ránézni ugyanarra a dologra, és a legfontosabb elemeire rávilágítani.

Közismert pl., hogy az általános relativitáselmélethez szükséges matematikát (Riemann-geometria) a magyar származású Marcel Grossmann magyarázta el neki. Azonban abban a tudományörténészek is egyetértenek, hogy ha nem lett volna Einstein, akkor az általános relativitáselmélet megszületésére nem 1915-ig kellett volna várni, hanem tovább. Ez pedig nem a matematikán múlott, hiszen az ekkor már régen rendelkezésre állt.

"Bocsànat: leérettségiztem. A matematika logika részéből négyest írtam."

-Miféle érettségi volt az? Hol?

Magyaroszágon tudtommal nincs külön jegy matematikai logikából és nem is volt, belátható időre visszaemlékezve.

Nagyon felületes választ adtál különben.

"Àtrugdostak kettessel."

-Ez mire vonatkozik?

Nézd, ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz! :)

Értem egyébként. Nos, egyelőre mi lenne, ha vennél/kölcsönöznél pár kicsit komolyabb matek könyvet és azt nézegetnéd, amolyan lelkes amatőr módján? ;)

Van olyan terület, ami érdekel jobban? Deriválás integrálás? Vagy geometria?

Konkréten egyetemi matek szakot így élből nem javasolnék, pláne nem kettes matek érettségivel, persze benne van, hogy bulira vetted, ezért is lett olyan, amilyen.

Ha komolyabban kezd érdekelni a dolog, akkor sztem szükséged lesz az érettségit javítani, hogy fölvegyenek, meg amúgy is.

"...Vagy azok, akik ezzel foglalkoznak, mindent gyorsan és hamar felfognak?"

-Nem, nem éppen mindent és gyorsan. Kérdés, hogy milyen szinten akandak el, de elmondhatom, hogy a matematikus is csak ember. A sima hallgatók gyakran elakadnak vizsgára készüléskor, ez természetes. Rossz esetben soha nem is ért meg az ember egy két részletet. Bizony a professzorok is el-el akadhatnak, csak sokkal nagyobb szinten.

Persze az igazi zsenik, az megint egy más dolog, mint pl elvégezni egy egyetemi matek szakot.

"...Nem stresszelnek?"

-Attól függ, én inkább azt mondanám, hogy normálisan maga a vizsga szituáció miatt stresszelnek az emberek, az érthető is. Ha van egy tétel, amit úgy elsőre nem ért az meber, hát szerintem az még nem kéne, hogy nagy stressz legyen, bár éppen ez a stressz rákényszeríthet a mély megértésre, de azért egy matek szakon várható ilyen, nem egy-kettő...