Miért nem sikerül felborítani a papírasztal, ha aláfújok?
Mi történik, ha egy egy forintost ráteszek az asztalra, és megfújom? Miért?
Lógasson le egymás mellé két papírlapot, és fújjon közéjük. Ezzel modellezhető az autóban érezhető szívó hatás, amikor egy kamion mellett halad el. Hogyan?
Előre is köszönöm, ha esetleg itt fogok segítséget kapni a házi dolgozatomhoz!!!
A Bernoulli-törvény az, amit a példáid demonstrálnak. A törvény azt mondja, hogy ha az áramlás sebessége nő, akkor az ott levő nyomás csökken. De ha ez egy merev test egyik oldalán történik meg, akkor ennek folyományaként a másik oldalon megmaradt nagyobb nyomás tolni kezdi a testet. A forintost – hol van már... – megfújva a levegő fölötte áramlik el, és az érme alá férkőző kevéske normál nyomású levegő nyomáskülönbsége elég a megemeléséhez, aztán már a fújt levegő is belesegit a további emelkedésbe. Ha az érme alatt annyi rést sem hagyunk, hogy a környezet levegője alájuthasson, akkor a pénz felugrása elmarad, mert alatta nem lesz semennyi légnyomás. Tapad.
A kamion mellett elmenő autó példája kicsit félreérthető szokott lenni. Nem azért érződik szívó hatás a kamion irányába, mert az autó elmegy mellette, hanem mert közben mindkét autó halad, és ez csak az egyik ok. A másik az, hogy mindkét autó elején kettéválik a levegő. Ha a levegőnek kicsit meg kell kerülnie az autót, akkor kénytelen gyorsabban haladni, hogy az autó mögött újra találkozzon a túloldalon végighaladt levegővel. (Hogy ez nem történik zökkenőmentesen, azt mutatja az autó mögött létrejövő légörvény.)
A kamiont is megkerüli az előtte kettévált levegő és az autót is megkerüli az előtte kettévált levegő. Viszont a két jármű közötti szűkebb részbe, "csatornába" emiatt gyorsabb levegő préselődik, mint ami a járművek túloldalán áramlik. A gyorsabb levegő nyomása kisebb, tehát mindkét járművet kívülről a másik felé tolja a kis légnyomáskülönbség. Csak a kamiont nehezebb eltolnia, ezért azon kevésbé lesz érezhető a hatás. Azért érdekes, hogy kamion mellett megyünk el, mert az hosszú, és az elhaladás mellette másodpercekig tart, kellő ideig érvényesülő hatást kifejtve.
A kamionos példa lényegében megmagyarázta a repülőgépszárny működését is, az aerodinamikai felhajtóerő okát: a szárny felső része domborúbb, mint az alsó, hosszabb lesz a felső levegő útja az alsóénál, emiatt az felgyorsulni kénytelen, csökken a nyomása, és a szárny alatt levő nagyobb nyomás a szárnyat emelni kezdi. [link]
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!