Az atommag kötési energiája ugyanaz, mint a mag energiája?

A mag kötési energiája nem egyszerű lineáris függvénye a benne lévő nukleonok számának. A páros számú nukleont és páros számú neutront tartalmazó magok kötési energiája sokkal mélyebb. Ennek kvantummechanikai okai vannak, többek közt a Pauli-elv. (Lásd: cseppmodell).

Ha egy ilyen erősen kötött, pl. páros-páros mag befog egy neutront, akkor páratlan-páratlanná válik, ettől pedig jelentősen kisebb lesz a kötési energia és a potenciálgát.

Pont ezért kellenek az urán hasadásához lassú neutronok, mert a túl gyorsakat nem tudná befogni. Tehát semmiképp sem a neutron plusz mozgási energiája az, ami elősegíti a hasadást, hanem csak a jelenléte, vagyis az, hogy a hozzáadása instabilabbá teszi a magot.

A felszabaduló energia egy része a keletkezett termékek kinetikus energiájaként jelenik meg, de másik része új részecskéket hozhat létre, például elektronokat, pozitronokat, neutrínókat, fotonokat. Ezeknek a létrehozásához is kell energia.

Igen, lehet, hogy ezt már nem cseppmodellnek nevezik, a lényeg, hogy 4 vagy 5 tag van benne, amikből az egyik a neutronok, protonok paritásától függ.

A potenciálgát kívülről közeledve ugyanakkora, a gát utáni "lyuk" mélysége változik meg a neutrontól. A vas feletti magokban a lyuk alja a nulla szint felett van, de a gát még elég magas, ezért nem hasad szét spontán a mag. Ha beépül egy neutron, akkor a lyuk alja jóval feljebb kerül, illetve lehet, hogy a lyuk el is tűnik, csak egy hegycsúcs marad belőle, amikor már a mag spontán elhasad.

Lehet, hogy nem mindenben pontos ez a kép, de nagyjából azt hiszem, ilyesmi a lényeg.