A testek szine mitol fugg? Attol, hogy milyen feny jut roluk a szemunkbe?

"Inkább úgy mondanám, hogy a visszavert fény hullámhosszától."

A kérdésben írt definíció ennél jobb.

Egy áttetsző anyagot figyelve vagy egy fényforrás fényét nézve nem feltétlenül beszélhetünk visszavert fényről.

Az ablaknak nincs színe. Ha egy lufit annyira felfújunk, hogy a fény egy részét átengedje ( tulajdonképpen itt is visszaverődik a fény) akkor is olyan színű lesz, amilyen hullámhosszú a fény.

A fény "színét" úgy változtatjuk általában, hogy a forrás elé teszünk valamit, ami átengedi azt. Vagy befestjük a villanykörtét. Vagy megváltoztatjuk a hullámhosszát. A kérdés :A testek szine mitol fugg?

Nem a fényforrás színére, a fény színére, hanem egy test színére volt kíváncsi. És az attól függ milyen fényt ver vissza.

De hogy egészen beleköthetetlen megfogalmazást írják :

A szemünkbe érkező fény hullámhossza határozza meg, hogy milyen színt látunk( vagy nem látunk, ha ez a fény kívül esik a látható tartományon).

"Attol, hogy milyen feny jut roluk a szemunkbe?"

Milyen fény jut RÓLUK a szemünkbe? Azt hiszem ez nem utalhat másra, mint a visszavert fényre.

Nem tudom melyik része a pontosabb meghatározás...a "milyen fény" vagy a "jut róluk"?

Figyelj...

Most a tapasztalt világról beszéljünk, mivel az a felfogható( ez mint tudjuk, relatív. Lejjebb kifejtem)

A szín érzékelése attól függ, hogy egy adott hullámhosszú fény amikor a szemünkbe jut, akkor milyen caapokat stimulál benne.( a csapok a szem színérzékeléséért felelősek, 3 különböző van belőle, amik úgy működnek, mint az RGB kódok)

Valóban minden megfigyelő mást tapasztal. Ha te jobbról nézed, a jobb oldalát látod az almának, ha én balról, akkor én a baloldalt. De az alma esetén ebben ki is merül a megfigyelések közti különbség.

Ha az alma nem csak piros, hanem itt-ott zöld is, messziről nem biztos, hogy a szem külön tudja szedni az árnyalatokat, és egységes képet alkot, azaz valamilyen szinten vegyíti a színeket. Ha több a zöld mint a piros, akkor inkább zöldes lesz, fordított esetben fordítva.

Amíg az alma nem mozog nagy távolságokban nagy sebességgel, akkor ez az érzékelés nem változik. Ahhoz, hogy változzon ( mivel a galaxisokhoz, vagy csillagokhoz képest elég apró objektumokról beszélünk) kell egy hatalmas teljesítményű távcső. Ha épp távolodik tőled vöröses árnyalata lesz, ha közeledik, kékes.

Nem tudom elképzelni, hogy ezeken kívül mi az amire gondolhatsz, vagy mi az amit olvashattál, de ha megvan, kérlek mutasd be nekünk. Egyébként egy olvasmányra alapozni, elég meredek. Forrás és szerző nélkül pedig ne is említsd, mert olvastam én is olyan tanulmányt, hogy teljesen tévesnek titulálta a szerző a doppler effektust, arra hivatkozva, hogy a hangerő változása miatt halljuk magasabbnak, vagy mélyebbnek a hangot. Ennek az írásnak nem lehet hinni, az egész baromság. Vigyázni kell a forrásokkal is, esetenként nem árt, ha a szerzőnek is utána nézünk.( erről a szerzőről semmit nen lehetett találni).

Egy dolog az, ha olvastál valamit valamikor, valahol, és emlékszel belőle valamire, minthogy megtanítja neked valaki, akinek esetleg tekintélye is van a témában, te pedig tisztességgel megtanulod, és meg is érted, majd Logikailag összetudod kapcsolni más dolgokkal.

Wikipédia: Fény, fényérzékelés, fény hullámhossza...stb olvasgasd át.