Hogy van ez az űrrel kapcsolatban? Nem értem?

A hőmérsékletet a részecskék átlagos sebessége alapján mérik.

Viszont, ha rendkívül kevés részecske van valahol, akkor ennek nincs nagy jelentősége, mert hiába 1000 fokos, nem fog melegíteni.

A földi légkörnek is van egy ilyen rétege, aztán az sem forralja fel az űrhajókat.

A hőmérséklet pedig a tágulás miatt csökkenhet (de ehhez nagyon sok idő kell), vagy ha valami lefékezi a gázt (pl. a napszél - de ez csak a naprendszer határán van, máshol nincs). Magától az űrben nem áll le semmi.

1. Igen.

2. Úgy, hogy csekély a tömege: hogy sűrűbb azt úgy kell érteni, hogy sűrűbb, mint a semmi, de még így is kimondhatatlanul ritka bármihez képest, amivel itt a Földön találkoztál. (Kivéve ha láttál már ultravákuumkamrát, abban elképzelhető ennél ritkább dolog is…) Kicsi a tömege, kicsi a hőkapacitása, kevés hőt tud átadni, olyan, mint mikor a sarokcsiszolóból eltalál egy izzó fémszikra, az is van pár száz fokos, mégsem fáj különösebben.

3. Inkább milliárd… Azért, mert nem igen találkozik semmivel az anyagának a nagy része. Se külső dologgal, mert az nem nagyon van sehol a környéken, se a saját részecskéivel, amik így gyakorlatilag alig gyorsulnak, és sugározni se tudnak. (Oké, ezt biztos ki lehet fejteni jobban is…)

"Azért, mert nem igen találkozik semmivel az anyagának a nagy része. Se külső dologgal, mert az nem nagyon van sehol a környéken, se a saját részecskéivel, amik így gyakorlatilag alig gyorsulnak, és sugározni se tudnak."

Miért ne tudnának sugározni? Egy bizonyos hőmérséklettel rendelkező anyag a világűrben akkor is lehűl abszolút nulla fokra, ha nem érintkezik semmivel. Ha a világűrbe felküldenének egy 2000 fokos izzó fémdarabot, az is lehűlne, mert az őt alkotó részecskék a hőenergiát kisugározzák az űrbe. Ugyanígy, a forró gáz, plazma, vagy akármilyen más anyag részecskéi is kisugározzák a hőenergiájukat az űrbe, attól függetlenül, hogy bármivel is érintkeznének.

Igen, jogos. Éreztem én, hogy sántít, ezért a zárójeles megjegyzésem utána. Szerencsére a 10:16-os egész normálisan leírta. Amúgy az ALIG-on akart lenni a hangsúly: ALIG gyorsulnak, így ALIG sugároznak, ezért nem hűlt le a cucc az elmúlt 5 milliárd évben.

(> „Ha a világűrbe felküldenének egy 2000 fokos izzó fémdarabot, az is lehűlne, mert az őt alkotó részecskék a hőenergiát kisugározzák az űrbe.”

Persze, de ez azért sok nagyságrenddel más példa, mert az izzó fémdarabban csak angströmöket tesznek meg a részecskék mielőtt elkanyarodnak, és ezért lényegében folyamatosan tudnak sugározni, ott az űrben pedig mérföldeket. Előbb utóbb lehűlne persze ez a cucc is, csak arra még sok milliárd évet kéne várni.

> „Ugyanígy, a forró gáz, plazma, vagy akármilyen más anyag részecskéi is kisugározzák a hőenergiájukat az űrbe, attól függetlenül, hogy bármivel is érintkeznének.”

A részecskéknek nincs hőenergiájuk, a forró gáznak vagy plazmának van, ami részecskék sokasága.)

"az izzó fémdarabban csak angströmöket tesznek meg a részecskék mielőtt elkanyarodnak, és ezért lényegében folyamatosan tudnak sugározni, ott az űrben pedig mérföldeket. Előbb utóbb lehűlne persze ez a cucc is, csak arra még sok milliárd évet kéne várni."

Attól, hogy egy részecske 500km/s-mal megy, vagy 1nm/h-val, még nem befolyásolja az adott részecske sugárzásának mértékét. A példámmal élve, ha egy izzó fémdarab egy helyben áll az űrben, akkor t idő múlva lehűl abszolút nullára. És ha a fénysebesség felével száguld, akkor is ugyanúgy lehűl t idő alatt abszolút nullára, tehát sem egy tárgy, sem egy részecskénél nem befolyásoló tényező a sebesség.

"A részecskéknek nincs hőenergiájuk, a forró gáznak vagy plazmának van, ami részecskék sokasága."

Egy bizonyos hőenergiával rendelkező anyagnak azért van hőenergiája, mert külön-külön az őt alkotó részecskéknek is van hőenergiája, és az őt alkotó részecskék hőenergiájának összege az adott anyag/tárgy hőenergiája. Vagy úgy gondolod, hogy 1 atomnak nincs, de ha sok trilliárd összeáll a hőenergia nélküli atomokból, akkor hirtelen a belőlük alkotott tárgynak már hőenergiája keletkezik a semmiből? És mi van azokkal az atomokkal, amik egy abszolút nulla hőmérsékletű tárgyat alkotnak? Azoknak az atomoknak sincs hőenergiájuk, de mégis csak különbözniük kell azoktól az atomoktól, amik egy hőenergiával rendelkező tárgyat alkotnak. A hőenergia a tárgyakat alkotó atomok mozgásából származik, pl rezgéséből, forgásából, stb. Nyilvánvaló, hogy egy forró gázban mindegyik atom vagy molekula végez ilyen mozgást, így hát külön-külön mindegyik részecske rendelkezik hőenergiával.

Most muszáj volt elkezdened nyomni a hülyeséget?…

> „Attól, hogy egy részecske 500km/s-mal megy, vagy 1nm/h-val, még nem befolyásolja az adott részecske sugárzásának mértékét.”

A részecske gyorsulása befolyásolja egy adott részecske sugárzásának mértékét.

> „A példámmal élve, ha egy izzó fémdarab egy helyben áll az űrben…”

Az izzó fémdarab k***-ra nem egy részecske, már ne is haragudj.

> „akkor t idő múlva lehűl abszolút nullára”

Exponenciálisan csökken a hőmérséklete, azaz SOHA nem éri (illetve végtelen sokára) el teljesen egzaktul az ideálisnak tekintett környezet hőmérsékletét. Másrészt esetünkben ez nem abszolút 0, hanem 2,7 K.

> „Egy bizonyos hőenergiával rendelkező anyagnak azért van hőenergiája, mert külön-külön az őt alkotó részecskéknek is van hőenergiája,…”

Nem. Egy tárgy hőenergiája a benne levő részecskék mozgási energiájából származik. Egy részecskének nem hőenergiája van, hanem mozgási energiája. És ha nem hat kölcsön semmivel, akkor ez az energiája meg is fog maradni, nem sugározza ki.

"A részecske gyorsulása befolyásolja egy adott részecske sugárzásának mértékét."

Ha van egy száguldó részecske az űrben, akkor az a részecske nem fogja saját energiáját felhasználni arra, hogy gyorsuljon, nincs oka rá, lehetetlen olyan, hogy egy nagy sebességgel száguldó, de nagy belső energiával rendelkező részecske, egyszer csak felhasználja saját belső energiáját arra, hogy másfélszeres sebességgel száguldjon az űrben, vagy akárhol. Van egy bizonyos sebessége, amivel halad előre, és van egy bizonyos belső energiája, ami semmiképp sem fog felhasználni saját maga gyorsítására, hanem egyszerűen kisugározza, mint ahogy a az izzó vas is kisugározza a hőjét hősugárzás révén, és nem kell érintkeznie semmivel, és főleg nem fogja saját hőjét a sebessége növelésére fordítani.

"Az izzó fémdarab k***-ra nem egy részecske, már ne is haragudj."

De részecskékből áll, és ha 1 atom nem sugározná ki az energiáját, akkor 10 db sem sugározná, és 12 trilliárd sem, és 50 tonnányi sem, azaz nem létezne hősugárzás. De mivel 1 db atom is kisugározza az energiáját, ezért 10 db is kisugározza, és 50 tonnányi is ezt teszi, ezért tud lehűlni valami anélkül, hogy másik anyaggal érintkezne, azaz hősugárzást végez. Ezért hűlne ki az ember is a világűrben szkafander nélkül, és ezért hűl le a forró fémdarab is, attól függetlenül, hogy sem ő, sem a részecskéi nem érintkeznek mással, és egyáltalán nem adják át érintkezés útján az energiájukat semminek.

[link]

"Exponenciálisan csökken a hőmérséklete, azaz SOHA nem éri (illetve végtelen sokára) el teljesen egzaktul az ideálisnak tekintett környezet hőmérsékletét. Másrészt esetünkben ez nem abszolút 0, hanem 2,7 K."

Minél kisebb a hőmérséklet különbség két közeg között, annál lassabban megy a hőátadás. Azaz minél jobban közelíti az adott tárgy a körülötte lévő hőmérsékletet, annál inkább lassul a hőátadás. Azaz matematikailag soha az életbe nem fog semmi lehűlni a világűr hőmérsékletére, és matematikailag biztos "melegebb" az 5 milliárd éve kint keringő kihűlt kődarab, mint a világűr, főleg mivel a tőle 3 fényévre lévő csillag is ad át neki bizonyos mértékig hőt, csak a gond ezzel az, hogy vagy alig, vagy egyáltalán nem is mérhető. Ezért fölösleges azt mondani, hogy "nem hűlt ám le, csak nem tudjuk érzékelni a különbséget", hanem azt mondjuk, hogy "igen, ugyanolyan hőmérsékletű, mint a környezete".

"Nem. Egy tárgy hőenergiája a benne levő részecskék mozgási energiájából származik. Egy részecskének nem hőenergiája van, hanem mozgási energiája. És ha nem hat kölcsön semmivel, akkor ez az energiája meg is fog maradni, nem sugározza ki."

Már dehogyis nem sugározza. Figyelj. Van egy 5 kilós vastömb a világűrben, ami 1200 fokos. Az egy idő után lehűl, pedig aztán a nagy mozgási energiával rendelkező vasatomok nem érintkeztek semmivel, a többi nagy mozgási energiájú vasatomon kívül. Azaz a vastömbben lévő részecskék kisugározzák az energiájukat az űrbe, pl a tőle 10 méterre lévő másik vastömbnek, ami már 10 ezer éve kihűlt. De attól függetlenül, hogy nem érintkeznek, és 10 méterre vannak egymástól, attól még a forró vasdarab kisugározza a hőjét, és ezt a tőle 10 méterre lévő tárgy is érzékelni foga. Ugyan ez van, ha nem 5 kg, hanem 1 kg 1200 fokos vastömbbel próbálkozunk, ugyanúgy le fog hűlni. És tovább csökkenthetjük a tömeget, mondjuk 1 mg vasszemcse is lehűlne a világűrben, ahogy 0,000 000 000 000 000 000 000 093 3 g vas is lehűlne, ami viszont pont 1 db vasatom tömegének felel meg. Azaz 1 db vasatom is "lehűl" a világűrben, még ha te ezt nem is "lehűlésnek" veszed, hanem a vasatom belső energiájának a kisugárzásának. Bár ezek szerint nem létezik lehűlés, hanem egy tárgy atomjai mozgási energiájának a kisugárzása létezik csak. Csakhogy ezt röviden "lehűlésnek" nevezzük, azaz ha egy tárgy nagy mozgási energiával rendelkező atomjai leadják az energiájukat a környezetüknek, akkor az a tárgy lehűl.