Milyen elméletek vannak a szimmetriasértés megoldására? / Higgs és a multiverzumok?

Jó...ebben az esetben kissé túlreagáltam a dolgot, de akkor nekem sértőnek hatott a kommented. Elnézést, ha megsértettelek.

Az a baj, hogy a sötétenergia, és a foton nem kapcsolható össze semmiképp sem. Ennek a lehetőségnek a feltételezése számomra azt jelenti, hogy annyit még nem tudsz, hogy ezen tovább lépj, a szabad elmélkedés felé úgy, hogy legyen benne ráció. Persze megteheted, de csak az egész zagyvaság lesz.

"Igaz az, hogy ameddig a fotont, elektront nem "kényszerítjük bele", hogy vegye fel valamelyik formáját, addig egy olyan kötetlen állapotban van, ahol nem hat rá semmilyen fizikai törvény? "

Sajnos telefonról vagyok, és nem tudom, mire kaptál már választ. De ez a kérdés helytelen. A foton addig van a szuperpozícióban, amíg nem lép kölcsönhatásba valamivel. Jobban mondva, amíg nincs olyan tényező, ami miatt egy meghatározható pozícióba kellene kerülnie, addig ebben a szuperpozícióban van, és nem fordítva. Ez a szuperpozíció kétlem, hogy egy másik dimenzió lenne, bár erről nem tudok biztosat mondani. A fény terjed a saját módja szerint( ez lehet akár 26D is) az általunk érzékelhető világban ez a gömbhullám (2D ben gyűrű hullám, 4D ben hipergömb...és így tovább...) ezért zárom ki a lehetőséget, hogy a szuperpozícióban egy másik dimenzióban lenne, mert így is az összes dimenzióban terjed, "nincs hova mennie" ( másik dimenzióba.

A Higgs mezőnek nincs semmi köze a multiverzum elméletekhez. Ez a teret behálózó mező, ebben az univerzumban. Ha nem lenne másik univerzum, a Higgs mezőt pont nem érdekelné. Bár ha elmagyarázod, hogyan akarod a kettőt egy kalap alá vonni, lehet, hogy többet tudok ehhez hozzátenni.

A foton az foton, és olyan, amilyen. Nem kell neki hozzá antifoton, hogy hullám és részecske legyen. Így működik és kész.

A sötétenergiával nincs semmilyen kapcsolatban.

Nem értem a kérdést:

"Miért kell ehhez ilyen sok dimenzió?"

Mihez?

"Természetesen a kezdetekkori szimmetriasértés okaira gondoltam (ugye a jelenben, tapasztalatunk szerint csak anyag van), arra vannak-e elméletek. Több volt az anyag, mint az antianyag, valahol bekövetkezett egy egyensúlyból való kibillenés."

Akkor a bariogenezisről kérdeztél azaz anyagszimmetriasértésről kérdeztél, de nem vagyok gondoltatolvasó.

A kezdeti forró őslevesben a pontos számítások azt mutatják, hogy egymilliárd antirészecskére jutott egymilliárd-egy részecske, így ami megmaradt az a jelenlegi univerzum anyaga, de van antianyag. Egyébként elméleti részecskefizika egyik alapkérdése az, hogy hogyan lehetséges ezt azt a rendkívül parányi anyagtöbbletet a korai világegyetem történetében elõállítani dinamikus módon. A világegyetemben lévő anyag-antianyag aszimmetriáját a kísérletekkel észleltük, amelyek azon a tényen alapulnak, hogy akármilyen messzire is nézünk, szinte mindig csak anyagrészecskékkel találkozunk. A legpontosabb kísérlet a CDG (Cosmic Diffuse Gamma)-sugárzás mérésén alapul. Akkor ha az anyag és anitanyag tartományok egymás közelébe kerülnének, a szétsugárzás következtében g-sugarakat bocsátanának ki melyet észlelnünk kellett volna , de ilyen sugárzást nem találunk.

Az aszimmetriára két lehetõségünk van:

- Az anyag- és antianyag-részecskék számának elõjeles összege a világegyetem fejlõdése során mindvégig változatlan maradt, de a kezdeti feltételben azaz az õsrobbanáskor az anyagrészecskék száma valamivel meghaladta az antianyagrészecskékét.

- Másik lehetőség ami egy fizikus számára sokkal szimpatikusabb, az hogy a ma megfigyelt anyagaszimmetria az a dinamikus fejlõdési folyamat eredménye. Az univerzum õsrobbanáskor szimmetrikus volt,de az utána eltelt idõ során több periódusba tágulási szakaszokon, fázisátmeneteken ment keresztül, melyek annyira erõs hatást gyakoroltak a fizikai folyamatokra, hogy lehetõvé vált egy parányi anyagtöbblet dinamikus generálása.

Andrej Dmitrijevics Szaharov szovjet-orosz magfizikus a bariogenezisez 3 szükséges feltételt javasolt:

1 Anyagszám (barionszám) sértés

2 A töltéstükrözés és a CP-szimmetria megsértése

3 A termikus egyensúlyon kívül eső kölcsönhatások

Jelenleg barionszám sértő folyamatra semmilyen kísérleti bizonyíték nincs.

"Az ezután leírt Marx részlet vége mintha hiányos volna, kíváncsi lennék a végére. :)"

Semmi lényeges: Az alkalmazott zavarosan magyaráz, a pénz interferenciája, itt nincs pénz ezekre a cetlikre csak a különbözet van felírva, amit ki kell fizetni, a betyár meg értetlenül néz.

"Igaz, multiverzumot inkább lecserélném dimenzióra, arra akartam vele utalni, hogy az olyan, számunkra rejtett jelenségek, mint szuperpozíció, sötét energia, fénysebesség korlátja , távolbahatás stb ..."

Itt "összekutyulsz" sokmindent. Hasonlatokat mondhatok még, de a szuperpozíciót azt szemléletesen nem tudjuk elképzelni, mert nem erre van kifejlődve az idegredszerünk mint múltkor említettem. Ennek leírására a természet nyelve a matematika alkalmas.

Egyszerre egy valamit kérdezz, ne így összekeverve a dolgokat!

Egy tanmese : https://www.youtube.com/watch?v=beagIWRV3CI

"A foton az foton, és olyan, amilyen. Nem kell neki hozzá antifoton, hogy hullám és részecske legyen. Így működik és kész."

Az antifoton azonos a fotonnal mivel valódi semleges részecske úgy mint a semleges pion is. A valódi semleges részecskék minden kvantumszáma megegyezik az antirészecskéével.

Nem tudom, hogy miért másoltad be az utolsó részt( engem idézve). Ebben csak arra teszek utalást, hogy a fotonnak nincs szüksége antifotonra, ahhoz, hogy kettős természetű legyen.

Más példával élve... Az elektron nem azért olyan tulajdonságú amilyen, mert van pozitron.

Teljesen mindegy, hogy van vagy nincs antirészecske, a részecskék viselkedését csak annihilálódáskor "befolyásolják".

"Nem képeket szeretnék képzelődni, ez már nem az a szint"

Ilyen értelemben 2szint van. Vagy analógiákkal képzeled el, vagy a matematika nyelvén értelmezed. Szerintem inkább maradjunk az analógiáknál.

Azért idéztelek az antifotonos mondatoddal, hogy mindenki számára egyértelmű legyen hogy az antifoton az megegyezik a fotonnal, nem hozzáértő számára ez félreértést okozhat.

"Igen, tisztában vagyok vele, egyik sem elképzelhető dolog, éppen ezért gondoltam, hogy azok a felsorolt egzotikus tulajdonságok/jelenségek talán egy másik dimenzióban, ha úgy tetszik, "létsíkon" működnek azalatt, miközben eltűnnek a mi 3D-s tapasztalásunk elől. (De van, ami meg sem jelenik ugye alapból se, csak ilyen-olyan közvetett vagy hiányos hatásokból következtetünk létükre.)"

Vannak olyan fizikai jelenségek melyekre olyan matematikai leírást találtunk melyhez sok dimenzióra van szükség, de a többi dimenzió "felcsavarodott" dimenziók, olyan szűkek hogy makroszkópikus objektumok nem férnek át rajtuk. Úgy lehet elképzelni mint egy 80s 90-es évek beli lövöldözős játékot. A játék 2D-s, ha a képernyő jobb oldalán kimész akkor bejösz a bal oldalán, fent és lent nem lehet kimenni a képernyőről, ez megfelel egy hengernek mely 3 dimenzióban van összeilleszve ahol te a játékban egy 2 D-s szereplő vagy. Ha fent és lent is ki lehet menni és ha fent kimész akkor lent leszel a képernyőn és fordítva akkor szemléletesen ez olyan mintha egy tórusz felszínén rohangálnál 2 D-s individuumként. Lehet bonyolítani dolgot úgy hogy ha fent kimész akkor baloldalként bejösz, ha lent kimész akkor balra fent megjelensz stb. Nincs ilyen 3 D-s felület mely ezeket a feltételeket kielégítené, dehát több dimenzióban van amit nem bírjuk elképzelni, de még is sikeresen teljesítették gyerekek az olyan kísérleteket melyeknen olyan lövöldözős jétékban játszottak ahol különböző képpen összekeverték ezeket hogy mikor hol jelenik meg ha kimegy a képernyőn, beletanultak és ügyesen kitértek a lövedék elől tudták ha ott megy be akkor hol megy ki és tudták hogy kell lőni az ellenséget. A nagyon bonyolult eseteket a gyerekek sem bírják ily módon szemléletből követni, ekkor csak a matematikai leírás segít.

Tudományban fontos az Ockham borotvája elv azaz ha egy jelenségre 2 ugyanolyan jó leírás van akkor ezek közül azt kell választani melyben kevesebb feltételezés van. Tehát egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén.

A fény terjedésének magyarázatába, a hol a foton kérdésbe ne vegyük bele a sötét energiát a mit tudom én milyen dimenziókat, párhuzamos világokat, a láthatatlan kisangyalokat. Vannak az építőkő részecskék ilyen pl az elektron és vannak a kölcsönhatás közvetítő részecskék ilyen pl a foton. A hol a foton kérdés jobbára értelmetlen, a fotonon a hely fizikai mennyiség nem értelmezett, az hogy mekkora egy foton ennek a kérdésnek sincs értelme, az hogy egy atomrácson átmegy e az az energiájától függ. Elekron esetében éppen van értelme elekron méretről beszélni.

Tekincsünk egy oxigénatomot a szobában, a klasszikus fizika szerint létezik pontos helye neki, a körülötte lévő elektronoknak úgyszintén, az már az én bajom, hogy nem vagyok elég ügyes hozzá, illetve nincs megfelelő technikai felszerelésem hozzá hogy pontosan kimérjem. Ha ismerném az egyenlethez szükséges összes állapotát és le tudnám minden részecskének (jelenkeg a világ összes háttértára nem lenne elég rá) továbbá lenne elég számítási kapacitásom hozzá, ezért ne mi legyünk azok hanem legyen a Laplace démon aki redelkezik ezzel a képességgel akkor ő pontosan meg tudná mondani hogy hol lesz az az atom 1 óra múlva vagy 10 óra múlva stb. Azonban ez nem igaz, a kalsszikus fizika itt hibásnak bizonyult. Elvileg sem lehet megmondani. Itt már csak valószínűségek vannak. Korábban azért használtak valószínőséget, mert nem tudtak megoldani 10 a 40-ediken egyenletből álló egyenletredszert meg a korábbiakban elmondott egyéb technikai nehézségek miatt is és átlagba úgy is kb jól kijön hogy pl. ha egy madarint kettévágunk akkor az illata hogy terjed a levegő molekulái között. A kvantummechanika egy nagyon erős állítása hogy axióma szinten jelenik meg a valószínűség. Ha van egy kvantumrészecske akkor annak helyét egy f sűrűségfüggvény határozza meg melynek integrálja a teljes tartományon 1 mely azt jelenti hogy létezik az adott kvantumrészecske vagy másképpen 1 a megtalálási valószínűsége a teljes térben, hely kooordinálták helyett megtalálási sűrűsége van.

"fénysebesség korlátja"

A klasszikus fizika szerint a technikai akadályoktól eltekintve simán elérhető sőt túlléphető a fénysebesség. A relativitás elmélet jól leírja, hogy a tér és az idő nem egymástól független mennyiség. Ha annak idején ezt tudták volna akkor c (ami a fénysebesség) c=1 egységredszerben dolgoznánk, ez a sebesség természetes egysége, az idő mértékegysége is lehetne az mint a sebességé. Einstein óta tudjuk hogy van annak értelme, hogy van annak értelme hogy 1 méter időtartam vagy 1 másodperc hosszúság. A méter, másodperc vagy láb, mérföld ezek elég önkényesen válaszott mértékegységek. Kb. úgy alakultak ki, hogy élt egy király fogott egy kardott legyen ennek hossza 1 méter, fogott egy pohár vizet ennek térfogata legyen 1 liter, jó mondjuk ez nem pont így volt mert inkább az angolász mértékegységekre volt igaz, de részletkérdés.

A lényeg hogy a téridő geometriája olyan, hogy van egy maximális sebesség, hogy percíz legyek ilyet nem állít a relativitáselmélet, hanem ezt a következtetést szokták levonni belőle. Pontosan azt állítja, hogy nyugalmi tömeggel rendelkező anyag nem érheti el a fénysebességet. Aminek nincs nyugalmi tömege az mindig fénysebességel halad.

Ezzel nem azt akarom mondani hogy a kalsszikus fizika rossz dobjuk ki, hanem hogy megvan az alkalmazhatósági köre. Makroszkópikus testek kis sebességgel történő mozgását írja jól le, a relativitáselmélet kis sebességekre kiadja a klasszikus fizikát, a kvantummechanika makroszkópikus méretekre kiadja a klasszikus fizikát.

"sötét energia"

Olyan feltételezett energiaforma mely erős antigraitációs hatást fejt ki és az egész Világegyetemben jelen van, mely a világegyetem tágulásáért felelős. Meg van a sötét anyag melyet nem látunk, de a hatását mérni tudjuk. Azért sötét a neve mert nem látjuk (, de gondoljunk arra hogy régen a Plútót sem látták).

A Newton óta tudjuk, hogy a gravitációs vonzás a távolság négyzetével fordítottan arányos és a tömeggel arányos. Az einsteini egyenletekben ez jóval bonyolultabban jelenik meg, ahol nem csak a távolságtól és a tömegtől függ hanem sokmiden mástól is pl nyomás, energiaáramlás sebessége stb. melyben az anyag tulajdonságai közül a tömeg a domináns a hétköznapi anyagok esetében. Lehetnek olyan tulajdonságú anyagok is ahol nem a tömeg a dominás ekkor antigravitációs hatása lehet. Azonban sajnos nem olyan az antigravitáció mint ahogy a sci-fi-kbe mutatják, milyen jó lenne ha felvenném az antigravitációs cipőm és lebegnék a segítségével. Ha lenne egy pl cipő ami antigravitációs akkor az is lefele esne 9,81 m/s^2 gyorsulással, ha behelyettesítem az egyenletekbe akkor azt kapom hogy a gyorsulásvektora szintén a Föld tömegközéppontja felé mutat, a Föld a domináns. Ha viszont elég erős antigravitációs hatása lenne a Föld gravitácójával összemérhető vagy még annál is erősebb akkor komoly károkat okozna az egész Földön, hiszen mindent taszítana maga körül, akár az élővilág kipusztulását is okozhatná.

Az a sötét energia antigravitációs hatás közvetlenül ránk nézve nincs hatással mert galaktikus méretskálán van hatása. Ahhoz tudom hasonlítani mint a Földön lévő pl Atlanti óceán vize görbül a Föld görbületével együtt, de a vízmolekulák ettől nem görbülnek. A vízmollekulákat a helyi erők tartják össze. Atomi méretskálán a gravitáció elhanyagolható, mert pl az elekromos kölcsönhatás is mint a gravitáció r^2-el (a távolság négyzetével) fordítottan arányos, r^2-el le lehet egyszerűsíteni és az elekromos kölcsönhatás kb 40 nagyságreddel erősebb, ez még nagyobb aránybeli különbség mint egy porszem ahányszor könnyebb az egész Földnél. Az erős kölcsönhatás még erősebb mint az elektromos. Makroszkópikus szinten a gravitáció győz mivel az erős kölcsönhatás rövid hatótávolságú mivel be van zárva a kvarkzacskóba, az elektomos kölcsönhatás meg az anyagban sakktáblaszerűen helyezkedik el (pozitív és negatív) melyek kiátlagolódnak. Gravitációból meg nincs nincs negatív gravitáció pontosabban sok galaxisnyi mérettartományban érvényesül.

A sokdimenziós "furcsaságok" is megérne egy külön "misét", de nincs most időm már arra ,hogy írja róla.