Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kötési energiánál ez hogy van?

Kötési energiánál ez hogy van?

Figyelt kérdés

Definíció szerint tudom mi ez, de nem igazán értem. Az erős kölcsönhatásból származó energia, ami összetartja a magot? Az nem tiszta, hogy magátalakuláskor ez felszabadul, de hogyan? Atombombánál bomlanak a magok, vagyis a kötési energia továbbra is jelen van a leány magokban, nem? Vagy az van, hogy a leánymagokhoz már kisebb kötési energia kell, így az anya-leány mag kötési energia különbsége szabadul fel? Ugyanez a kérdésem fúziónál is.

2015. máj. 18. 21:33

1/5 anonim

válasza:

a kérdést meg is válaszoltad

2015. máj. 18. 22:47

Hasznos számodra ez a válasz?

2/5 Vree

válasza:

Nehezebb elem alakul át könnyebb elemmé, a kettő közötti energiakülönbség szabadul fel.

2015. máj. 18. 22:54

Hasznos számodra ez a válasz?

3/5 A kérdező kommentje:

Értem, köszönöm! Fúziónál ez hogy zajlik? Könnyebb magokból összeállnak nehezebbek, emiatt kell egy csomó energia a kétfázisú bombánál. Hol jön be a képbe az energianyereség?

Itt egy wikis kép:

[link]

Értem, hogy a görbének miért van maximuma, az is oké, hogy a kisebb tömegszámú magok fuzionálnak a nehezebbek meg bomlanak, de valahogy mégse oké. Azt sem tudom, hogy mit nem értek benne.. Esetleg valaki szólhatna pár szó a képhez is.

2015. máj. 18. 23:34

4/5 A kérdező kommentje:

Fúzióra találtam cikket. Azt írják benne, hogy az egyesülendő magok tömege külön-külön kisebb, mint egyesülve és a hiányzó tömeg/energia szabadul fel. Ez logikus is, hiszen az atommagok is nukleonok halmaza, így gyakorlatilag mikor összeállnak ugyanaz zajlik le, mint amikor szabad nukleonokból csinálunk magot. Ezek szerint viszont az összeállt mag és az egyesülő magok közötti tömeg/energia különbség nagyobb, mint az új mag kötési energiája mínusz a régi mag kötési energiája? És a különbség szabadul fel?

2015. máj. 18. 23:51

5/5 sadam87

válasza:

Azt írod, hogy ismered a kötési energia definícióját, de nekem úgy tűnik, még sem ismered pontosan. A kötési energia az az energia, ami akkor szabadul fel, ha egymástól végtelen távolságra (vagy legalábbis olyan távol, hogy ne legyen közöttük kölcsönhatás) levő nukleonokat egyesítünk atommaggá. Mind a maghasadásnál, mind a magfúziónál igaz, hogy az egy nukleonra jutó kötési energia a képződő magban/magokban nagyobb, mint a kiindulási magban/magokban, a kettő közötti különbség szabadul fel a magreakció során.

"Azt írják benne, hogy az egyesülendő magok tömege külön-külön kisebb, mint egyesülve és a hiányzó tömeg/energia szabadul fel."

Nem tudom, milyen cikk, de nekem eléggé úgy tűnik, rosszul írják. A fúzió során a kiindulási magok össztömege nagyobb, mint a képződő mag tömege. A különbség szabadul fel energia formájában.

2015. máj. 19. 00:14

Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

14,7 dm3 standard-állapotú HCl elemeiből történő előállításakor mekkora hőmennyiség szabadul fel (vagy nyelődik el)?

Honnan tudom, hogy egy molekulán belül melyik atomnak erősebb a kötési energiája?

Kötési energia és kötéstávolságos feladat. Honnan lehet tudni?

A halogéneknél a kötési energia miért csökken a rendszám növekedésével?

Miért magasabb a klór molekulák közti kötési energia, mint a fluor molekulák közt?

Mekkora az 16O (tömegszám) magnak a kötési energiája?

Tudományok főkategória kérdései »

Tudományok - Természettudományok kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!