Logikailag lehetséges olyan robotot létrehozni ami épít egy nála fejlettebbet ami aztán egy még fejlettebbet és így tovább?

A kvantumszámítógépet még ne keverjük ide, ugyanis egyelőre csak elmélet szintjén működik a dolog (és ott sem 100%-osan), a gyakorlatban még nincs működő példány belőle (sőt, semmilyen még).

Más részről, egy számítás elvégzése energiaigényes. Minél bonyolultabb a számítás, annál több energiát emészt fel. Az energiának pedig időre van szüksége ahhoz, hogy egyik helyről a másikra érjen. Ebből kifolyólag a kvantumszámítógép sem fog egy szempillantás alatt kiszámolni, de nem is ebben rejlik az erőssége.

Elméletileg azért lehet nagyságrendekkel gyorsabb, mert a jelenlegi számítógépek bit alapúak, amely bit vagy a 0, vagy az 1 értéket veheti fel, nincs köztes érték. Tehát ha el akarsz tárolni vagy műveletet akarsz végezni két darab két számjegyű számmal, akkor ahhoz bizony minimum 4, maximum 7 bitre van szükséged. Ha ez a művelet egy osztás, és az eredmény nem egész szám, akkor további bitek használatára van szükség a lebegőpontos (nem egész) eredmény tárolásához, attól függően, hogy hány tizedesjegy pontossággal szándékozol dolgozni.

A kvantumszámítógépekben egy bit nem csak két értékű lehet, hanem elméletben bármekkora köztes értéket is felvehet, csak a felhasznált energiamennyiség határozza meg a pontosságot. Tehát a műveletek elvégzése ilyen módon rövidül le a leendő kvantumszámítógépek használatával, hogy nem kell sok bittel dolgoznia, hanem bármekkora szám esetén is elegendő egyetlen bit az értékek eltárolásához. Viszont a nem párhuzamosítható műveleteket akkor is csak egymást követően fogja tudni elvégezni a kvantumszámítógép is. Márpedig ha egy művelet valamely bemeneti értéke függ egy másik művelet végeredményétől, akkor ez a két művelet elvégzése nem párhuzamosítható. Ilyen pedig rengeteg adódik egy "emberszimulátor" esetében, minden másodpercben milliós nagyságrendű ezek száma (és az még egy nem is túl kifinomult emberszimuláló robot).

Ezért is alakult ki az emberi agy esetében a rengeteg szűrő, mert sokkal kevésbé energiaigényes művelet különböző sémák, minták alapján kiszűrni a nem, vagy kevésbé fontos adatokat, mintsem minden beérkező adattal operációt végezni.

Persze még nincs működő példánya, nem is mondtam hogy van. Én úgy gondolom egy ilyen robot a kvantumszámítógép elvén kell hogy működjön. Sajnos nem azonnal, ad választ a kérdésre, mert mindenhez idő kell, viszont majdnem ezt teszi. Ügye tudjuk, hogy a foton mindenhol ott van, a helyzetét valószínűségi hullámokkal tudjuk leírni. Tehát egyszerre van itt ott amott. Ezt használja ki a kvantumszámítógép.

Úgy képzeld el, hogy van egy négy sávos út, ahol 4 autó halad a saját sávjában. A válasz, amit keresünk legyen kátyúként analogizálva. A 4 sáv valamelyikén van egy kátyú, amelyik autó belemegy, az ér célba egyedül.

Tehát a válasz ugyan annyi idő alatt van meg, mintha csak arra koncentráltunk volna.

Mivel 4sávunk van 4 egymástól független információ is kinyerhető ugyan annyi idő alatt( a 4 változó) tehát kátyús az út, sima, földút, vagy csúszós. Ezeket mind egszerre tudjuk meg, míg a hagyományos géppel csak egymás után. 4 autó helyett egy van, amelyik mindegyik úton 4szer megy végig. Ez azt jelenti hogy az első eset négyzetével több idő kell neki.

Ha érdekel milyen lassú lesz:

Ha minden igaz, fotonokat fognaik használni, azok meg 1mp alatt 7x kerülik meg a Földet. Azthiszem míg a gépből a képernyőre ér az infó nem fog eltelni 1mpnek milliomod része sem.

Nem korrelált párokról beszélek,( bár ez a kvantum jelenség is körejátszik a gép működésében) fotonokról, és nem fénysebességnél gyorsabb hanem valamivel lassabb információ áramlásról. Igaz ez még gyerekcipőben jár, de volt idő, amikor a számítógépekkel is igy volt.( nézzük meg Hova jutottunk velük). A jövőben ezek is fejlődni fognak, és szerintem ez lesz az alapja mindennek.

Egyébként egyszerű számításokat már végeztek vele.