Banach-Tarski paradoxon?
A kérdéses paradoxont nem ismerem igazán. A wikipédiás leírás alapján nem is akarom megismerni igazán. :-)
Viszont tegyük fel, hogy van egy egy méteres szakaszod. Ha felosztod 10 egyenlő részre, akkor 10 szakaszt kapsz, mindegyik szakasz mérhető, pontosan 1/10 méter. Ha 100 részre osztod, akkor is 100 mérhető szakaszt kapsz.
Viszont ha végtelen számú részre osztod fel, akkor nem mérhető részekre osztottad fel. A szakasz hossza bármilyen leírható számnál kisebb. Viszont nullánál meg nagyobb kell, hogy legyen, hiszen nullát bármennyiszer is teszel egymás mellé, abból csak nulla hosszúság fog kijönni. Tehát az így kapott szakasz hossza nagyobb, mint nulla, de kisebb bármilyen pozitív számnál. Nem lehet egy konkrét mérettel jellemezni ezt a szakasz, azaz nem mérhető darabokat fogsz kapni.
Márpedig ha végtelen részre osztod, ad1: igenis 0 méretűek a darabok (így ugye nincs értelme az egésznek), ad2: ez esetben nem csupán arról lenne szó, hogy két gömbbé darabolható át, hanem hogy végtelen sokká. Ami pedig nullától különböző, az bármennyire kicsi is, nem nulla, tehát nem lehet nem mérhető elméletben sem.
Éppen ezek miatt nem tiszta, mit értenek nem mérhető, mégis "darab" tulajdonság alatt...
"...kisebb bármilyen pozitív számnál"
Bármilyen kis pozitív számnál is van kisebb pozitív szám, ilyen értelemben nem is elérhető a nulla. (ld. ugye határérték)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!