Mi a baj a génkezelt növényekkel?

Egyrészt az előző hozzászóló remekül mutatja az egyik gondot: a háttértudás hiánya. A nemesítés nem ugyanaz, mint a génmódosítás. Másrészt a génmódosított növény nem azért ízetlen, mert génmódosított, hanem mert általában olyan körülmények között nevelik. Ismerjük ugyanis azokat az anyagokat, amik kellenek a növény életben maradásához, de azokat a mikro és egyéb nyomokban szükséges elemket nem, ami pl az ízét is befolyásolja. Ezért jobb a kerben nevelet zöldés, gyümölcs, mint a bolti.

Szintén tévhit, hogy a génkezelt növény mindíg kárt okoz. Pl egy rovar ellen termeltetünk ellenanyagot, de a növény túlbuzgó, és emberre veszélyes mennyiségeti is termel. Tehát, nem az a gond, hogy génjeit módosították, hanem, hogy "rossz parancsot" adtak neki. Ebből aztán következik is, hogy a génmódosítással leginább a tapasztalat- illetve a megfelelő ellenőrzés hiánya a gond. Ez persze egy ördögi kör, hiszen tudás kéne, de ahhoz, hogy tanuljunk kisérletezni kell, hogy aztán mégtöbbet tanuljunk. Ennek valaki megissza a levét, mint ahogy az a tudomány fejlődése során mindíg is volt véráldozat (sokszor szó szerint) csak míg általában az ember állatokat szivat, itt kivételesen magát - végül is ez így igazságos.

Egy ideális világban persze laborban kisérleteznénk, de a valóságban a pénz beszél, és nyilván a gyártó azt magot is piacra dobja, miről később aztán kiderül, hogy mégsem volt jó ötlet.

Manapság minden sz*rba belerakják a különféle anyagokat.

E606, stb.

Elősegítheti a rákképződést, persze nem olyannyira, mint a dohányzás.

MÉREGGEL etetnek minket!

Ne csak a rovarirtásra gondoljunk. Számtalan más alkalmazása is van a géntechnológiának a növénytermesztésben.

Például a fagy ellen némileg ellenállóbb növények is elöállíthatók, vagy nagyobb terméshozamúak, esetleg növényírtószer rezisztensek ugyanúgy.

Az elsö kettöt itt nagyon nem kell magyarázni, ha nem fagy el a haszonnövény és több szem van a kalászban akkor több a termés. Gyomirtókat pedig minden nagyobb gazdaság használ a gaz távoltartására, ez azonban a haszonnövénynek is árt, a génmódosított rezisztens típus viszont kevésbé döglik meg töle, mint a vad tipus.

De például az úgynevezett aranyrizs is kifejezetten sikeres, hiszen extra vitaminokkal ellátott rizst termel, ami a távolkeleten rendkívül hasznos, és a tradicionális táplálkozás néhány hiányosságát orvosolja.

Ez eddig mind jó volna, a baj a génkezelt növényekkel, hogy a technika még meglehetösen gyerekcipöben jár, nincsenek igazi kontrollok (mint mondjuk a gyógyszergyártásban), ráadásul a hozzá nem értö gazdák és politikusok fejében számtalan tévhit él.

Jól mutatja ez utóbbit néhány fenti válasz, miszerint a különféle adalékanyagok (E) vagy az íztelen gyümölcsök a génmódosítás miatt vannak. Ezeknek nagyjából annyi közük van a GM növényekhez mint egy pár bakancsnak, viszont még sokszor a döntéshozók sem ismerik tisztességesen a géntechnológiát. Ezen elég könnyen lehet javítani, el kell nekik magyarázni...

Ami inkább baj, hogy nincsenek megfelelöen tesztelve az új termékek, emiatt néhány olyan GMO is a piacon van, ami ártalmas is lehet. Nevezetes példa erre néhány rovarkár rezisztens növény, amivel annyi rovarírtót termeltettek, hogy végül a termésben is határérték fölé került a mennyisége. Ez nyilván egy rossz konstrukció, és ugyan van számos teljesen jó is, mégsem lehet elkülöníteni öket, mert nincs rá igazi szabályozás. További probléma ezzel, hogy a GMO-k felépítését üzleti titokként kezelik a létrehozó cégek, így független szakértök nem tudják bevizsgálni.

A kontroll hiánya mellett a másik két probléma a hosszú távú hatás és az úgynevezett "horizontális géntranszfer".

Már mindkettöt írták fentebb, az elsö lényege az, hogyha mondjuk éppen kimutatható mennyiségü rovarirtó van a gyümiben, akkor az a tesztek szerint nem ártalmas, de hogy 30 év alatt semmi kárt nem okoz azt nem tudjuk vizsgálni.

A "horizontális géntranszfer" pedig egy növényeknél ritkán megfigyelhetö jelenség, azaz hogy genetikai anyag kis valószínüséggel a haszonnövényünkböl mashova is átjuthat. Mondjuk épp a gazokba. Ha pedig gyomirtó rezisztens gyomok jönnek létre valahol, akkor az elég nagy gondot okozhat majd a termelöknek.

A génkezelt azt jelenti, hogy a növény jó tulajdonságait (pl. ellenálló, kevés maggal rendelkező, húsos stb...) több növény génjeiből összekeverik. Ennek több hatása is lesz.

1,. az egyik hatás, hogy a többi tulajdonságából ezáltal veszíthet a növény, ez "csak" az élvezeti értékét, termeszthetőségét csökkenti (pl.magtalan lesz, vagyis meddő, vagy nem lesz elég édes, cserébe azért hogy nem rohad).

2,. a másik hatás, ami nekünk is rossz, hogy a növény által termelt ellenanyagok koncentrálódnak a növényben, amit mi megeszünk. És sajnos minél többet génkezelik, annál többet eszünk belőle. Hiszen a bacik, vírusok, gombák stb. is fejlődnek, így más-más ellenanyagokat termel a növény ellene.

3,. ami már mezőgazdasági szempont, hogy sok növény már magtalan (meddő), így meg kell venned a gyártó általi génkezelt cuccot, tehát nem termelhetsz génkezeletlen növényt házilag se. :(