Mennyi a legkisebb frekvenciájú fény frekvenciája?

Ha ez egy feladat, akkor van hozzá valami adat amiből ki lehet számolni nem?

A frekvenciát alulról nemigen limitálja semmi, hacsak az nem hogy az egyre hosszabb hullámhossz egyszer csak nem fér el a univerzumban.

Ja, jó volna ha leírnád a feladatot rendesen mert így csak a sötétben tapogatózunk.

A feladat a külső fotoeffektusra vonatkozik.

Ilyenkor meg szokták adni az illető anyagra jellemző kilépési munkát.(W ki) eV egységben.

Ezt át kell váltani Joule egységbe. 1eV=1.602E-19 J

Majd kell a E=h*f és a c= λ*ν képlet és kész.

"A frekvenciát alulról nemigen limitálja semmi, hacsak az nem hogy az egyre hosszabb hullámhossz egyszer csak nem fér el a univerzumban."

Ez egy érdekes dolog, mert elvileg az univerzum önmagába görbül. A fotonokat az atomok bocsátják ki, miközben egy nagyobb energiaszintről egy kisebbet vesznek fel. A fény pedig 0 idő alatt végtelen távolságot tud megtenni az idődilatáció és távolságkontrakció jelensége miatt. Tehát az a foton, a mit mondjuk egy hidrogénatom kibocsát, és nem ütközik bele semmilyen MÁS atomba, az a kibocsátás pillanatában bele is ütközik az őt kibocsátó hidrogénatomba az ellenkező irányból. No de ha hosszabb lenne a hullámhossza, mint maga az univerzum, akkor még az előtt ütközne bele, hogy teljesen kibocsátódott volna? Ekkor viszont nem csökkenne az atom energiaszintje, mert ugyanabban a pillanatban ahogy leadja, vissza is kapná a teljes leadott energiamennyiséget, mert az emittálás és az abszorbálás gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban történik meg.

Mi történik akkor, ha egy olyan lámpával világítok rá egy tőle 5 cm-re lévő falra, amely lámpa 10 cm-es hullámhosszú fotonokat bocsát ki?

05:31,

Azt kihagytad, hogy csak a FÉNY szempontjából csapódik be azonnal. Az atom szempontjából a becsapódás jelenlegi ismereteink szerint legalább 34 milliárd év múlva fog megtörténni (már amennyiben a 17 milliárd fényévre már a másik oldal van, amit kétlek, de ez szép szám, szóval most jó lesz). A lényeg, hogy sok-sok-sok milliárd év múlva csapódik be. Az, hogy a fény szempontjából ez azonnal megtörténik, az lényegtelen. A hullámhossz nem befolyásolja a becsapódás idejét. Ha húsz fényév a hullámhossz, a fény szempontjából akkor is azonnal becsapódik, ha pedig 2 nanométer a hullámhossz, akkor is azonnal becsapódik. Viszont előbb a fény szemszögéből mérve sem fog becsapódni soha.

Ha az öt centiméterre lévő falra világítasz 10cm hullámhosszú fénnyel, akkor valahol ütközik, és elnyeli/visszatükrözi a fényt. A hullámhosszt úgy képzeld el, hogy van egy szinuszgörbe, ami mentén vibrál a foton. Ez inkább csak akkor érdekes, hogyha két fényhullám interferál egymással, akkor hullámhossznak megfelelően erősítik vagy csillapítják egymást. Atomokba való becsapódás esetén maximum akkor érdekes, ha képes "kikerülni" az atomot az adott hullámhossz mellett.

A feladat pont ezért érdekes, mert elméletileg nincs minimuma a fényfrekvenciának. Amit szigula írt is egy feltételezés (Bár szerintem nagyon jó) mivel az univerzum átmérője meghatározza a maximális hullámhosszt, de az a baj, hogy ezt a számot nem ismerjük :)

A foton energia mire vonatkozik?

Milyen fotonra vonatkozik?

Ha csak egy foton energia van megadva akkor számolsz egy frekit belőle meg egy hullámhosszat és kész.

Mást nem tudsz csinálni.

"Mi történik akkor, ha egy olyan lámpával világítok rá egy tőle 5 cm-re lévő falra, amely lámpa 10 cm-es hullámhosszú fotonokat bocsát ki?"

Egyrészt figyelembe kell venni azt hogy az antenna méret és a kibocsátott hullámhossz azonos nagyságrendben vannak. Másrészt ha a fal dielektrikumnak tekinthető akkor semmi baj nincs mert belép a falba.

Ha fémből van a fal akkor viszont úgynevezett közeltér határeset lép fel ami teljesen máshogy működik mint a távoltér. Ilyenkor a intenzitás exponenciálisan csökken a távolságtól és nem alakúl ki haladó hullám.