Mi az energia a fizikában?

"azonkívül, hogy egy fizikai tulajdonság?"

Ezzel már most jobban érted, mint az emberek többsége, akik valami ezo-sci-fi módon képzelik el, ahogy egy láthatatlan/fényes valami áramlik a tévén keresztül. Illetve ezen kívül semmi más.

Az energia egy tulajdonsága az általa jellemzett anyagnek, testnek, rendszernek. Mint a tömeg, a méret, a sebesség. Nem igazán lehet mást elmondani róla. Munkavégző képességnek is szokták nevezni. Származtatott mennyiség, képlettel számolják, egy számmal és egy mértékegységgel (joule) adják meg. Az energia ez a szám+mértékegység.

A hőmérséklet az, amit a hőmérő mér :) és nem is független az energiától, hiszen a részecskék mozgási energiájára vezetjük vissza.

Energiát nem lehet mérni, csak számolni. A rendszer energiája mindig változatlan, az energia nem vész el, csak más típusú energiává változik. Lásd a potenciális (helyzeti) és mozgási energiánál. Gravitációs térben felfelé dobott test mozgási energiája maximumról indul, potenciális energiája 0-ról (önkényesen megválasztott viszonyítási pont) nő (E=mgh szerint), a test közben lassul, mozgási energiája (E=1/2 mv^2 szerint) csökken, és magasabbra jut. Amikor a test megáll, elérte a maximális potenciális energiát, ami egyenlő a kezdeti maximális mozgási energiával, egyik alakult át a másikba. Majd az eséssel megfordul a folyamat, a potenciális energia alakul át a gyorsulva zuhanó test mozgási energiájává, és a test maximális sebességgel ér földet. Amikor a test földet érve megáll, a mozgási és a helyzeti energiája is nulla. Viszont az energia itt sem vész el, a rugalmas ütközés hőként és deformálódásként elvezeti.

Az energia egy mennyiség, ha egy anyagi test rendelkezik vele, akkor annak a testnek egy speciális tulajdonsága, a munkavégző képessége. Sokféle fajtája létezik, amelyek meghatározott szabályok szerin képesek egymásba alakulni. Éppen az átalakulás miatt nevezzük munkavégző képességnek, hiszen minden fajtája végezhet munkát.

A mozgási energia például úgy, hogy amikor nekimegy a teszt valaminek, ez az energiája roncsolja önmagát és a másik testet. Az ütközéskor a test atomjai lefékeződnek a másik test atomjaival való találkozáskor, eközben az addigi szerkezet elmozdul, ezt látjuk roncsolódásnak. Ha egy labdát földhöz vágsz, a mozgási energiája "behorpasztja" a labdát az ütközéskor, azaz a mozgás feszültségi energiává alakul, amely (mivel a megnövekedett belső nyomásnak nem áll ellen a felület), kirugódva ismét mozgási energiává alakul. Közben hő is keletkezik, ami elillan (átveszi a környezet), ezért nem pattog a labda a végtelenségig.

Amikor a labdát fogod, hat rá a gravitáció, de nem esik le, mert a kezed ereje ellentart. Amikor elhajítod, a tested energiát közöl a labdával, amitől az előbb behorpad (óriási lassításnál látnád), a feszültségi energiából (mert most más semmi nem tartja) mozgási energia lesz, de a gravitáció miatt ez csökken, eközben átalakul helyzeti energiává. A holtpont után az visszaalakul mozgásivá, (mert vonzza a föld), és becsapódáskor minden kezdődik elölről.