Az őssejt mi alapján, dönti el, hova tartozik? Vagyis melyik szervhez épüljön be?

A sejtekben minden információ kémiai jellegű, és a kémia egyik nagyon fontos fogalmát használja ki, ami nem más mint a koncentráció. Vagyis az, hogy egy adott anyag jelen van-e, és ha igen, akkor mekkora mennyiségben.

A legelső információ, amit egy petesejtnek tudnia kell, az a pozíció, azaz hogy melyik lesz a teteje és az alja, az eleje és a vége az élőlénynek. Ezt az anya közli vele olyan módon, hogy az egyik oldalról poakol bele különböző jelvivő kémiai anyagokat (ezek lehetnek fehérjék vagy RNS-ek), a lényeg, hogy mivel csak adott irányból küldi a sejtbe vagy kívülről locsolja a sejtet, ezért ki fog alakulni egy koncentráció különbség a petesejt belsején belül, azaz ezekből az anyagokból valahol több lesz valahol kevesebb.

A petesejt első osztódásai nem szabályos osztódások, csak a nagy sejt feldarabolódik kisebb sejtekre úgy, hogy a benne levő anyag bekerítődik egy hártyával. Tehát egy pont, ahol egy ilyen anyai hírvivőből több volt, immár egy önálló sejt lesz, csak épp megőrzi azt a "tudást", hogy benne több volt ebből az anyai cuccosból. Innentől kezdve ő kicsit más géneket fog használni, más mennyiségben, mint egy másik sejt, amelyik a petesejt túloldalán volt, és kisebb koncentrációt kapott az adott anyai jelből.

Ha jól belgondolosz, ez a kezdeti pozicionálás végülis meghatározza a petesejt sorsát. Innen kezdve persze a sejtek azok, akiknek "emlékezniük" kell, hogy honnan indultak, de hát ezt ugye az osztódáskor megőrzik. Illetve azt kell tudniuk, hogy ki a szomszéd, de ezt minden sejt szintén kémiai úton közli a többivel, különböző, immár nem anyai jelátviteli anyagokat termelve. Így aztán egy adott sejtvonal leszármazottja mindig észleli, hogy mi a pozíciója, így például "tudja", hogy az összes szomszédja a saját sejtvonalához tartozik (és akkor X szövet irányába kell elmennie), vagy valahol kétféle dolog határán van (és akkor Y irányba megy el).