Kitaláltam egy új fegyvert. Hatékony, egyáltalán működőképes lenne?

Vessük össze egy robbanófejjel.

Hátrányok:

- Túl nagy.

- Túl nehéz. (5 m³ folyékony nitrogén, az kb. 4 tonna.)

- Folyamatosan hűtve kellene tartani.

- A folyékony nitrogén sűrűsége kb. a 2/3-a a légnemű, 20°C-os nitrogénnek, ami nem sok különbség. Vagy megtartja a tartály ezt a nyomáskülönbséget a melegedés során, vagy annyira gyenge a tartály, hogy időnek előtte megsérülhet.

- Ha valamiért időnek előtte elromlana a hűtés, az veszélyes lehet a hőtágulás miatt.

Előnyök:

Hát… Kb. semmi…

Maga az elv nem új.Sőt csak az alapelvet tartalmazza a leírásod. Akkor már van egy jobb ötletem:

A robbanómotor elvét kellene átültetni fegyver formára.

Benzinnel működne a tárban csak a lövedékek lennének lőpor nem. Több hengerrel is meg lehetne oldani a nagyobb tűzgyorsaság érdekében.A gyújtás aksiról működne pont mint a benzines motoroknál.

Nem lenne túl hatékony, és túl nehéz lenne. Nehézkesen alkalmazható, de működhetne. De sokkal egyszerűbb a kémiai robbanóanyagokkal ilyen hirtelen gáztágulást kivitelezni.

Viszont első(1) hozzászólónak írnám a folyékony Nitrogénről:

"- Folyamatosan hűtve kellene tartani."

Nem igaz, ha tudod tartani a nyomást akkor akár +200 C fokos is lehet és folyékony marad! Csupán erős tartály és szelepek kérdése.

Fordítva, ha nem tartod a nyomást akkor elkezd forrni, és a gázok táguláskor kivonják a környezetükből a hőt, azaz hideget csinál maga körül, -190C körüli hőmérsékletet.

Azaz soha nem kell hűteni (kivéve amikor készítik!), ha nyitott tartályba teszed maga csinál hideget miközben elforr, és így persze elhagyja a tartályt.

"- A folyékony nitrogén sűrűsége kb. a 2/3-a a légnemű, 20°C-os nitrogénnek, ami nem sok különbség."

Szóval a rendkívüli nyomás alatt álló és ezért folyékony (itt most legyen mindegy hány fokos) nitrogén, 1/3-al kisebb sűrűségű mint a gáz halmazállapotban lévő, pl szabad levegőben. Mesélj még! Vagy csak elírtál valamit?

"- Ha valamiért időnek előtte elromlana a hűtés, az veszélyes lehet a hőtágulás miatt."

Föntebb már leírtam. Ha zárt a tartály és bírja a nyomását, nem történik semmi, ha nem zárt akkor meg eleve elforr és hideget csinál, miközben megszökik a "nemzáró" szelepen, lyukon, fedőn stb-n át.

A fagyáson kívül nem tartogat veszélyt.

Ám abban az esetben valóban veszélyes lehet ha olyan edényben fejtetted át, ami egyrészt nem túl erős hogy nagy nyomást elviseljen, másrészt ha egy ideig hagytad forrni, azaz a mennyiség egy részének elvesztése árán -190C közelébe hűtötte magát, majd ekkor lezárod ezt az edényt.

Ilyenkor vissza próbál melegedni a környezeti "szoba" hőmérsékletre, és emiatt tágulni is akarna, de a zárt tartály nem engedné, vagyis nő a belső nyomás, viszont elég gyenge ahhoz hogy a szobahőmérsékleten felálló nyomást már ne bírja ki. Na ekkor van bumm.

> Nem igaz, ha tudod tartani a nyomást akkor akár +200 C fokos is lehet és folyékony marad! Csupán erős tartály és szelepek kérdése.

Mondjuk így most másodszorra elolvasva a kérdést, egy kicsit félreértettem a működést, úgy tűnik nem olvastam el a kérdés felét. :-) Az irányított kinyitás helyett a tartály fizikai behatásra történő szétrepedésével számoltam, tehát kvázi egy tartályban ledobott folyékony nitrogénnel. Abban az esetben meg a tartály nem lehet akármilyen erős, mert akkor esetleg a fizikai behatás nem repeszti meg eléggé ahhoz, hogy kellően gyorsan forrjon el a nitrogén, nem robbanna, csak eresztene. Viszont ha nem elég erős, akkor a hőmérséklet emelkedésével járó nyomásnövekedés is széttépheti. Ezt megelőzendő viszont tényleg hűteni kellene. De igen, én olvastam rosszul a kérdést.

> Szóval a rendkívüli nyomás alatt álló és ezért folyékony (itt most legyen mindegy hány fokos) nitrogén, 1/3-al kisebb sűrűségű mint a gáz halmazállapotban lévő, pl szabad levegőben. Mesélj még! Vagy csak elírtál valamit?

Mesélek még. :-) Légköri nyomásra írtam a sűrűséget, és az csak a nyomás, illetve térfogatváltozás mértékére, így a keletkező erők nagyságára mutat rá. De igen, ez is részben a rosszul értelmezett, nem jól elolvasott kérdés eredménye, részben a rossz megfogalmazás eredménye.

Mindenesetre elnézést… Kissé szétszórt voltam délután, figyelmesebben kellett volna a kérdést elolvasnom.