A Holdról is mindig csak az egyik felét látnánk a Földnek?

Nem, az egész földet látnánk, ha elég sokáig néznénk. Viszont a holdon mehetsz olyan helyre is, ahonnan soha nem látod a földet. A földön nem mehetsz olyan helyre, ahol soha nem látod a holdat.

Ennek az az oka, hogy a hold kering a föld körül, közben pedig forog a saját tengelye körül. És pont ugyanannyi idő alatt megy körbe a föld körül, mint amennyi idő alatt megfordul a saját tengelye körül.

^jó a válasz, de nem ad feleletet a "miért"re :)

A jelenség neve kötött keringés vagy kötött tengelyforgás (ha így írod be a keresőbe, elég sok jó cikket hoz :) ) , legalábbis a Wiki szerint (csillagászati fogalmak fordítása sokszor problémás).

Szerintem itt a 4es válasz mondja el a legjobban

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Alapvetően hiába áll be egy fix pályára egy égitest egy másik körül, a másik test gravitációja kis mértékben eldeformálja az alakját. A vízszinten apály/dagály idején elég jól látszik a jelenség, de nincs szükség folyadékra hozzá: a szilárd kéreg is eldeformálódik.

Ez létrehoz egy egyenletlenséget:

[link]

hogy milyen erővel és irányba hat a gravitáció a körbeforgás bizonyos pontjain.

Ez lassan-lassan lelassítja a test saját tengely körüli forgását, amíg el nem kezd harmonizálni a másik test körüli keringés idejével.

De ez nem feltétlenül gyorsan történik; attól függ, hogy a két test mekkora gravitációs erőt kap egymástól, és mekkora a távolságuk egymástól. A Föld nagyobb mérete és tömege az oka, hogy a Hold szinkronban van a Földdel, de a Föld nincs kötött keringésben a Holddal. De ez lassan változna, ha várnánk: előbb-utóbb a Föld szinkronizálna a Holddal és a Nappal is.

A Föld a Naphoz képest azért nincs kötöttségben, mert nagyin messze van tőle, még nem tudott megtörténni.

Mellesleg ez ugye azt jelenti, hogy mivel ugyanannyi időbe telik 1 kört tenni a másik test körül, mint megfordulni a saját tengelyed körül, ez azt jelenti, hogy egy "év" és egy "nap" az égitesten ugyanannyi időbe telik.

A Hold egy hónap alatt kerüli meg a Földet, és egy hónapba telik egy nap is, amíg megfordul a saját tengelye körül.

(Egyébként összehasonlíthatod a földi évet a földi nappal, hogy lásd, milyen messze vagyunk mi még a Nappal való keringési kötöttségtől.)

Amikor Steven Scott Vogt és Paul Butler felfedezték a Gliese 581g ("Zarmina") nevű bolygót 2010-ben, áradoztak róla, mert a lakható zónába esett (Vogt még azt is megkockáztatta, hogy "100%, hogy élet van rajta"), de kicsit csökkenti az esélyeket, hogy majdnem biztos, hogy a Zarmina kötött keringésben van a saját csillagával.

Ez nem jó hír, mert ez azt jelenti, hogy a a bolygó egyik fele folyamatosan ki van téve a napnak, a másik soha - azaz az egyik felforrósodik, a másik megfagy.

De szerencsére a Földdel ez soha nem fog megtörténni - milliárd évek kellenének hozzá, messze a Nap saját élettartamán túl.