Létezik olyan súrlódás, ami következtében gyorsul a test?

Az első válaszban nagyon ne higgy.

Megérted, ha a súrlódás lényegét érted. Ha két érintkező testre egyforma erők hatnak, mindkettő ugyanazt teszi a Newton törvények szerint. Egymás között nincs erőhatás, vagyis nem történik semmi. Ha csak az egyik testre gyakorolsz erőhatást, az gyorsulni fog. Mivel érintkezik a másikkal, a hozzá tapadt testet is "vinné" magával. A második testre ekkor az első test gyakorolja az erőt a súrlódáson keresztül. A súrlódás valójában a két test anyaga közötti "tapadás" megszüntetésére irányuló erő. Ha az erő kisebb, mint a súrlódási együtthatóval számítható erő, akkor az első test, "viszi" a másodikat. Amint az erő nő, eléri a súrlódási (tapadási) erőt, ekkor a második lassabban gyorsul, mint az első, hiszen a tapadási erő nem bírja ellensúlyozni az első erőt, azaz a két test elmozdul egymáshoz képest. Ez az első testről nézve olyan, mintha a test "hátrafelé" csúszna gyorsulva.

Vegyük az asztalt. Legyen rajta egy vastag deszka, azon egy másik. Most kezdjük tolni az alsó deszkát, annak az asztallal való súrlódását most hanyagoljuk. Azt látjuk, hogy a két deszka együtt gyorsul. Vagyis itt a súrlódási erő gyorsította a felső deszkát, hiszen mi azt nem toltuk. Ha növeljük az erőt, akkor a felső deszka elkezd lecsúszni az alsóról. Az asztalhoz viszonyítva azt mondhatjuk, az alsó deszka gyorsul a mi erőnktől, a felső kevésbé, mert a súrlódás nem bírta átadni az összes erőt. Az asztalhoz viszonyítva most is gyorsít a súrlódás. Viszont a deszkán állva azt látjuk, hogy onnan nézve a felső "visszafelé" gyorsul. Ez is a súrlódástól van.

Ha most egy meredek lejtőre teszünk egy deszkát, az szép lassan csúszik le. Ha megolajozzuk az alját, gyorsabban csúszik. Ekkor a tényleges gyorsulást a gravitáció adja, de nem olyan mértékben, mintha a test esne, hanem kevésbé. a súrlódás itt fékező erő. Miért is? Mert most a "felső" testre hatott a (gravitációs) erő, az alsóra (a lejtőre) nem, hiszen azt stabilan kitámasztottuk.

Összegzés. Ha egy test összetapad egy másikkal, és erre erőt fejtünk ki, akkor a súrlódás fékező erő, mert a másik (nem gyorsuló) test ellenereje lassítja a mozgást ahhoz képest, amennyire az erőnktől gyorsulnia kéne. Ha viszont két test úgy tapad össze, hogy mindkettő elmozdulhat, akkor az, amelyikre erőt gyakorolunk, fékeződik attól, amelyikre nem. Viszont az, melyikre nem gyakorolunk erőt, gyorsul a másikkal való tapadás (súrlódás) következtében, hiszen az erőnk a súrlódással átadódik a másik testnek is.

Igen.

Minden induló jármű ezt teszi, ami kerekekkel vagy hajócsavarral, lapátkerékkel gyorsít.