Vénusz -> légkörben lebegő telepek. Nyersanyagok?

Láttam nemrég egy rövid összegzést ( https://www.youtube.com/watch?v=gJ5KV3rzuag ) arról, hogy bár űrkutatás-terjeszkedés terén mindenki a Marsra van rákattanva, a Vénusz kolonizálása sok tekintetben mégis egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető lenne. Persze nem a felszínén, mert az kb. maga a pokol, hanem magasabban a légkörében (kb. 50 km-re a felszíntől), ahol már jóval normálisabbak a viszonyok, kb. a földinek megfelelő a légnyomás, a kozmikus sugárzástól is sokkal jobban védve van az ember, mint a Marson, a hőmérséklet is már "csak" 70 fok körül van, és még a sima földi levegő is felhajtóerővel bír, így ott igen könnyen ki lehetne alakítani lebegő városokat/telepeket. És még ha valamiért ki is kell mozdulni ezeken kívülre, mondjuk szerelni valamit kívül, akkor sem kell teljes űrruha, mint a Marson, csak valami tűzoltóruha-szerű szerelés, ami a melegtől véd, plusz oxigénmaszk. Szóval elég sok minden szól mellette - csak egyetlen egy dolog nem derült ki számomra, jelesül hogy szilárd nyersanyagokat honnan szereznének a telepek.

Mert ugye amíg a felszín továbbra is elérhetetlen marad, addig minden szilárd dolgot kívülről kell behozni - szemben a Marssal, ahol (a megfelelő infrastruktúra kiépítése után) már helyben is kitermelhető lehet nagyjából minden, ami csak kellhet bármiféle ipari termeléshez, és (egy idő után már) csak minimális behozatalra lenne szükség.

A lebegő vénuszi telepek viszont, ha jól látom, mindig behozatalra lennének szorulva - és az sem teljesen tiszta előttem, hogy mit tudnának nyújtani, ami miatt érdemes lenne létrehozni őket, már az élményen és a Vénusz közelebbi, helybeni megfigyelésén túl. De ezt az utóbbi célt automata, emberi személyzet nélküli szondákkal is el lehet érni, amiket ugyanígy lehet lebegtetni a légkörben.

Szóval... mit gondoltok erről a Vénuszos koncepcióról? Mennyire lenne értelmes és működőképes?