A LÉGKÖRBEN csak a víz az egyedül olyan anyag, amely szilárd-, cseppfolyós- és gázhalmazállapotban egyaránt előfordul?

szilárd és cseppfolyós állapotban miért lenne a légkörben? Nem stabilan tartózkodik benne.

Ennyi erővel (elvontan) de a higany is lehetséges megoldás: szobahőn folyékony, tenziója alapján a levegőben is megtalálható, északi sarkon szilárd állapotban van.

Lehet, hogy van jobb példa de érzékelni lehet a problémát.

Meg kéne állapítani a legalább a hőmérsékletet ehhez a kérdéshez, és tisztázni, hogy a levegőből lezuhanó folyadék és kristály szemcsék miért számítanak a légkörbeninek.

Hogyhogy miért?Azért mert benne van.

Ennyi erővel nem kéne páratartalmat számolni a levegőhöz, mert a víz úgyis leesik egyszer.

Vagy akkor a felhőzet minek a része, ha nem a légkörnek?

A páratartalom az gáz halmazállapotú víz, szóval ezt buktad.

Akkor szétfröcskölök egy adag fémet a levegőbe és máris benne van, vagy mi? nem számít, hogy leesik? A felhőbe igazad van, talán még jégkristályok is egy ideig tudnak "lebegni" a levegőbe, hogy felszálló légáramlatokba megkapaszkodnak de azok nem stabilak, előbb utóbb leesnek.

A lényeg, hoyg ennyi erővel bármi aminek van tenziója (minden) az gáz hallmazállapotban megtalálható a légkörben, ha elég magasra kerül akkor folyadék és szilárd lesz. (tény hogy nagyon kis mennyiségekről van szó, de létező jelenség)

Hát tudtommal még a sztratoszférában is "túl meleg van" pl. nitrogén felhőkhöz, szén-dioxid meg hálistennek nincs elég a légkörben, hogy ilyen jelenség előforduljon. Persze, nyomokban szinte minden anyag megfordul a légkörben gázállapotban, ami a földfelszínen szilárd vagy folyékony állapotban jelen van, de ezek olyan alacsony mennyiségek, hogy el lehet hanyagolni. A szén, szilícium, vas, még jópár más ilyen gyakori anyag nanoméretű szilárd porrészecskeként folyamatosan jelen van a légkörben, de ezek folyékony állapotban biztosan nem.

Ki lehet jelenteni, hogy mérhető, nem elhanyagolható (sőt jelentős) mennyiségben valóban a víz az egyetlen anyag, ami mindhárom halmazállapotában része a légkörnek. Szilárdban is, mert az apró jégrészecskék a magasfelhőzetben folyamatosan jelen vannak, meglehetősen nagy mennyiségben.

"A lényeg, hoyg ennyi erővel bármi aminek van tenziója (minden) az gáz hallmazállapotban megtalálható a légkörben, ha elég magasra kerül akkor folyadék és szilárd lesz."

Ez egyáltalán nem biztos. Nagyon magasan nagyon alacsony a nyomás, hiába alacsony a hőmérséklet is, nem biztos, hogy bármilyen anyag ami felkerül, ki tud fagyni.

Ezen kívül, a szilárd és a folyékony halmazállapothoz az is kell, hogy legyen elég az adott anyagból ahhoz, hogy összeálljanak a cseppek vagy a szilárd darabok. Tehát amíg nem esik pl higanycsepp vagy nem ütközik egy repülő argonkockába, addig nyugodtan gondolhatjuk azt, hogy ezen anyagok légköri koncentrációja annyira alacsony, hogy hiába a megfelelő körülmények, nem alakul ki az adott halmazállapot.

Mellesleg a légkörben való előfordulást nem kell stabil valaminek tekinteni, a légkör maga is egy állandóan változó, kaotikus anyaghalmaz. Páratartalma is átmeneti, ha a víz kicsapódik benne folyadékká, akkor az is átmeneti (te természetes és jelenlevő dolog), és jég is átmeneti benne.

Az előfordulásnak nem feltétele a stabilitás.

Jó számomra létfontosságú, hogy stabilan legyen benne, de a közvélemény máshogy gondolja, máshogy gondolkodunk.

De egy kristályos szilárd anyagnak elég ha egy egységrácsnyi kialakul már szilárdnak tekintik, az meg csak pár molekula, de zárjuk le a témát.