A föld egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?

Miért? Szerinted ez a gondolatmenet helyes?

Képzeld azt, hogy te is a Vettellel együtt körözöl egy LaFerrariban valamelyik versenypályán, tehát nagyjából 150 km-t teszel meg óránként. Te ezt mégsem érzékeled mert a LaFerrarihoz képest teljesen nyugalomban vagy (ugye erősen beszíjaztak).

Másrészt nem gondolom, hogy általában nyugalomban vagyunk a Földhöz képest.

"Te mégsem érzékeled egyiket sem"

Nem tudom, milyen érzékelésre gondolsz. Szédülésre, vagy imbolyognunk kellene, mint a körhintán?

A Föld különböző mozgásainak van fizikai hatása, de olyan kis mértékű, hogy az érzékszerveink nem érzékelik. Ilyen egyszerű. :)

Amúgy a Föld mozgása a klasszikus fizikát alapul véve sem egyenes vonalú, sem egyenletes. Ha nagyon megcsavarjuk a dolgot, akkor mondhatjuk, hogy a görbült téridőben végez egyenes vonalú egyenletes mozgást, de szerintem ennyire most ne bonyolítsuk.

Ne felejtsd el amúgy, hogy mi ÉSZLELJÜK a Föld mozgását - ezért vannak az évszakok és ezért van a nappal és az éjszaka.

Amúgy jah, kb. ahogy #10es mondta. Csak annyival ki kell egészítenem, hogy igazad van, hogy ha a Földhöz képest nyugalomban vagyunk, akkor nem észlelünk semmit.

Van egy olyan szabály, hogy Galilei-féle relativitás (vagy invariancia), ami lényegében a viszonyítási pontok azonosságát mondja ki tehetetlenség szempontjából: ha két dolog mozgást végez egymáshoz képest, lehetetlen megmondani, hogy melyik áll és melyik mozog.

Két együttesen mozgó test pedig olyan, mint ha nyugalomban lenne.

Amit érzékelsz, az az irány vagy a sebesség megváltozása.

Az elv ekkor is tart: nem tudod megmondani, az egyik lassult vagy a másik gyorsult, de a különbséget érzékeled.

(Mondjuk ha buszon állsz, nem érzel akár semmit, ha le nem fékez, és akkor lép életbe hirtelen a te tehetlenséged, amivel te továbbrepülsz a busz eredeti sebességével.)

De amúgy elmagyarázta 10es már a lényeget a fikciós erőkkel. Nem állandó sebességgel nem csak egymás fele vagy elfele, hanem szögben mozgó testek között ezek szükségképpen fellépnek. Ezeket nem azért nem érzékeled, mert hozzájuk képest nyugalomban vagy (mert ebben a helyzetben már nem), hanem mert gyengék.

A Földön van szerepük mondjuk az időjáráselőrejelzésben, de ember számára annyira kicsik a gravitációhoz képest, hogy láthatatlanok.

A Föld is olyan pályán halad, amilyenre a rá ható erők kényszerítik. Azok a rá ható erők meg ugyanúgy hatnak rád is. Ezért nem érezhetsz belőlük semmit, ugyanúgy ugyanarra gyorsítanak téged is, mint a földgolyót.

Leszámítva persze magának a Földnek a gravitációs vonzását rád. Mert azt ugyebár érzed. Szabadesésben azt sem érzed. A Föld is szabadesésben van.

Kepler törvényeit tudnám ajánlani.

Továbbá a Newton 1. részletesebb tanulmányozását az 1-es válaszolónak, bocsánat érte, de ő sem helyesen mondta ki a Newton 1-et.

Newton első axiómájának a lényege az akar lenni (legalábbis szerintem), hogy meghatározza az inerciarendszert, amiben a többi axióma működik.

„Inerciarendszer az olyan (vonatkoztatási) rendszer, amiben egy nem kölcsönható test megőrzi (nyugalmi állapotát vagy) egyenes vonalú egyenletes mozgását.”

Ezt elfogadjuk igaznak, és aztán a többi törvényt ilyenben írjuk fel. A perdületet bele kavarni azért nem tetszik, mert arra általában kölcsönható rendszereknél van szükség, ráadásul eltereli a figyelmet a lényegről, mégpedig az inerciarendszerről. Az egy kicsit későbbi tétel, hogy egy rendszer minden szimmetriájához rendelhető egy megmaradó egy megmaradó mennyiség (amúgy Emmy Noether nevéhez fűződik).

Még Galilei relativitási elvéhez egy kis magyarázat: Galilei anno csak speciálisan az inerciarendszerek között mondta ki, hogy minden inerciarendszerben ugyanazok a fizika törvényei, így nem tudunk különbséget tenni az egyik és másik között (ezért hívják ezt a speciális relativitás elvének). A gyorsuló vonatkoztatási rendszerekre nem, és a klasszikus fizika szerint valóban meg lehet különböztetni egy inerciarendszert és egy gyorsuló vonatkoztatási rendszert. A fizika törvényeit Einstein általános relativitás elmélete fogalmazza meg úgy, hogy a relativitás elve minden (akárhogy gyorsuló/mozgó) vonatkoztatási rendszer között érvényes legyen. (És ezután jönnek a bonyolult dolgok, hogy mivel a tehetetlen és súlyos tömeg között egyenes arányosság áll fent, ezért a tér alakja és a gravitáció között is szoros kapcsolatnak kell lennie, megspékelve azzal, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben azonosnak bizonyult, az idő is hozzá jön ehhez a trióhoz:

„Ha jó az idő, akkor nagy a tömeg a téren.”

De sajnos ehhez körülbelül ennyire értettem, úgyhogy inkább befogom a számat, és bocsánat a sok közhelyért, és esetleges pongyolaságokért.)