A föld egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?

Nem, de igazából Newton első törvénye sem pontos úgy, ahogy hagyományosan tanítják.

A helyes definíció az lenne, hogy a test megtartja egyenletes mozgását és annak irányát, akkor is, ha az az irány nem egyenes vonalú. Lásd perdületmegmaradás.

Persze Newton valóban így fogalmazta meg, tehát nem a mi hibánk. De a nem lineáris lendületmegmaradás a szimmetria alapján levezethető.

> „Nem, de igazából Newton első törvénye sem pontos úgy, ahogy hagyományosan tanítják.”

Ezt kicsit részleteznéd? (Mert én sokféleképpen tanultam, és kíváncsi vagyok, melyik rossz.)

> „És ha azt írom, hogy a Föld elliptikus vonalú egyenletes mozgást végez, akkor nagy hülyeséget állítok?”

Nem annyira, de ha hangsúlyozod, hogy ellipszis, és nem kör, akkor egyenletes sem lesz.

Szerinted hogy a rákba végezne egyenes vonalú mozgást, amikor minden évben ugyanoda tér vissza? Az ellipszis az szerinted egyenes vonal?

"A józan eszem azt mondaná, hogy igen"

Akkor neked nincsen józan eszed.

Tankönyvet miért nem sikerült kinyitni, bszod?

Egy test akkor végez egyenes vonalú egyenletes mozgást, ha nem hat rá egy másik test vagy mező.

Az nem gyanús, hogy ez az ellipszismozgás valami KÖRÜL megy végbe? Tudod, van egy ilyen égitest, a napocska, nem tűnt még fel, kreténke?

Annak a kibszott nagy GRAVITÁCIÓS MEZŐJE hat folyamatosan a Földre, és az kényszeríti ellipszis alakú keringő pályára.

Most már dereng valami?!

"Értem. És ha azt írom, hogy a Föld elliptikus vonalú egyenletes mozgást végez, akkor nagy hülyeséget állítok?"

Igen, de ez pont az elliptikus pályából adódik. :)

Kicsit körülményes bizonyítani, de alapvető elv egyébként, hogy a bolygók pályája mindig elliptikus: a kör alakú pálya olyannyira valószínűtlen, hogy szinte lehetetlen.

Ellenben eliptikus pályából rengeteg lehetőségvan, ahol a bolygó stabil lehet.

Ez azért van, amire Kepler 2. törvénye is utal.

Amikor egy bolygó a pályáján közeledik a testhez, ami körül kering, akkor mivel a gravitáció ereje a két test közötti távolság függvénye, ezért erősebben fog hatni rá.

De mivel a lendület- (és perdület-) megmaradás törvénye is áll, a test hirtelen felgyorsul, stabil pályán pontosan annyival, amennyivel ellensúlyozza a bolygó irányába ható gravitációt.

Ennek egyrészt az a következménye, hogy sokféle stabil elliptikus pálya lehetséges, a másik, hogy a bolygók sebessége nem egyenletes, hanem a pályájuk adott szakaszain gyorsuló vagy lassuló tendenciát mutat.

Sőt, a tetejébe még a galaxis középpontja körül is keringünk…

Amúgy az van, hogy közel vagyunk a Földhöz, így itt nagy a Föld gravitációs tere, sokkal sokkal nagyobb erővel hat ránk a Föld, mint hogy a körpályán mozgásból adódó tehetetlenségünket megérezzük mellette. Ugyanúgy, mint ha kiviszed a napra a telefonod, és csak a sötét képernyőjét látod, miközben pedig világít.

A Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben fellépő centrifugális és Coriolis-erő még kimutatható (előbbi úgy, hogy megméred ugyanazt a súlyt az Egyenlítőn és valamelyik sarkponton legalább 3 tizedes jegyre pontosan, utóbbi pedig például a Foucault-ingával), de a testünk nem érzi meg őket.