Miert mondjak hogy az allatok nem elvezik a szexet?

Nem. Bizonyos állatfajoknál van párzási időszak, más állatoknál nincs. A szarvasnak pl. van, ilyenkor tilos is vadászni szarvasra. A malacnak, marhának, nyúlnak viszont nincsen, azok bármikor képesek aktusra, ha nősténnyel találkoznak.

Érdekes dolog, hogy hiába nincs párzási időszak a marháknál, a bikák nem mindig másznak rá a nőstényre. Csak mikor kedvük szottyan hozzá, van mikor napokig, hetekig tolnák, van mikor csak egy-két napig kanosak, aztán meg elvannak hetekig, hónapokig ivarzás nélkül is, hiába veszik körül őket a nőstények.

#10: "Mert a macska, amikor levadássza a törött szárnyú kiscsibét, akkor nem eszi meg, csak megfolytja vagy széttépi. Ez azért van, mert a madár látványának ingere kiváltotta belőle a vadászás cselekménysorozatát. Nem kedvtevésből vadászik a macska. "

Ez bármilyen élőlényre bármikor rámondható. Az ember is azért megy be dolgozni, mert a reggeli felkelés utáni kávé közbeni elgondolkodás kiváltotta belőle a munkába menés cselekménysorozatát. Nem kedvtelésből dolgozik az ember...

De még akár a kajálásra is rá lehet mondani, hogy a grillcsirkéről hordozott emlék felelevenítése kiváltotta belőle a grillcsirkefogyasztás cselekménysorozatát. Nem kedvtelésből eszik az ember, hanem mert a grillcsirke emléke megfelelő éhségérzetet generált az agyban ahhoz, hogy aktívan tegyen is egy grillcsirkéért.

Ugyanez ráhúzható az italozásra, a szexre, a drogokra, a sportra, bármire, amit az ember "kedvtelésből" tesz. Azonban ha a macskánál ez nem így van, akkor miért van az, hogy ugyanaz a macska más alkalommal viszont figyelemre sem méltatja a törött szárnyú madarat, hiába kolbászol szerencsétlen az udvarban fel és alá?

Jah, kérdező, a párzási időszaknál még annyit lefelejtettem, hogy az általában az évnek azon részére esik, hogy a frigyből később megszülető poronty akkor jöjjön a világra, amikor már megfelelő az időjárás, van kaja, innivaló.

Minden bizonnyal akadtak régen, és akadnak ma is olyan esetek, amikor a párzási időszakon kívül történt meg az aktus az adott állatfaj némely egyedeinél. De így akkorra született meg az újszülött, amikor már nagyon hideg volt az időjárás, vagy éppen nagyon meleg, száraz, vagy nem volt elegendő tápanyag az életben maradásához, vagy éppen lett volna, de nem tudott a fellelhetővel normálisan fejlődni. Így nagyobb is az esélye, hogy gyengébb, lassabb maradt a jó időben születő társainál, így nagyobb eséllyel is válik a ragadozók prédájává. Így aztán amely állatfaj egyes egyedei mégis párzási időszakon kívül lépnek frigyre, azoknak kisebb eséllyel is nőnek ivaréretté az utódai, kevesebb eséllyel tudják tovább örökíteni ezen "eltérésüket" a "normálistól". Így aztán a természetes szelekció apránként kiválogatja azokat az egyedeket, amelyek "nem tartják be" a rájuk vonatkozó "szabályrendszert". Gyakorlatilag a természet szereplőinek egymásra hatása, valamint a különböző természeti erőforrások bőségessége (vagy éppen átmeneti hiánya) korlátozza be bizonyos állatfajok esetében a párzási időszak kezdetét és végét.

Amely állatfajoknak erre nincs szükségük, mert egész évben bőséges tápanyag áll rendelkezésükre, nincs hideg, és minden egyéb szempontból is mindegy, hogy mikor hozzák világra utódjukat, azoknál általában nincs is meg a párzási időszak. Erre jó példa az ember: semmilyen valós hátrány nem ér akkor sem, ha januárban, áprilisban vagy októberben születsz meg, mindig van étel és meleg is, ragadozó meg egyik évszakban sem leselkedik több rád mint a másikban.