Mikor lehet ismét szabad szemmel látni majd bolygókat? Mint például ma a Vénuszt és a Marsot?

Szerintem menj ki, az Oriont csak megtalálod, fordulj körülbelül 90°-ot balra, és ott látsz egy nagyon fényes pontot az égen. Az a Jupiter, ami szintén bolygó…

Amúgy meg használd egészséggel ezt: [link]

Mi most apró, mm-es nagyságrendű halvány foltokról beszélünk az égen, amik pont úgy néznek ki, mint a csillagok, vagy a távoli galaxisok.

Nem különösebben olyan hatalmas élmény.

> „Nem különösebben olyan hatalmas élmény.”

Ez így van, egyrészt valóban nem nagy szám, másrészt elég gyakran előfordul.

> „Mi most apró, mm-es nagyságrendű halvány foltokról beszélünk az égen, amik pont úgy néznek ki, mint a csillagok, vagy a távoli galaxisok.”

Ez a mondat viszont teljes egészében baromság.

A „mm-es nagyságrendű” tök értelmetlen kifejezés az égbolt leírásával kapcsolatban. Aztán a közelebbi bolygók (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter) nem halványak (az Uránusz az, meg esetleg a Szaturnusz) és k***ra nem foltok (már bocsánat). Nem pont úgy néznek ki, mint a csillagok (ha még egyszer sem nézted meg őket kicsit jobban, akkor oké hogy hasonlítanak rájuk, de ha még nem nézted meg őket, akkor minek írsz baromságokat???). A csillagok náluk nagyságrendekkel kisebb szög alatt látszanak, ezét csak egy nagyon vékony fénysugár érkezik belőlük a szemünkbe, ami a légkör változó egyenetlenségein folyamatosan máshogy térül el, ezért a csillagok pislákolnak. A bolygókról egy egész fénynyaláb érkezik a szemünkbe, ezért őket folyamatosan, egyenletesen látjuk világítani. A galaxisokkal kapcsolatban meg: körülbelül 4-5 látszik belőlük szabad szemmel, és nem meglepő módon pont a legközelebbiek (Magyarországról konkrétan csak az Androméda meg a Tejút). Ezek valóban foltokként látszanak és valóban halványak, de még pusztán a magjuk is nagyobb szög alatt látszik, mint a telihold (ami azért már inkább „cm-es”, ugye?).