Mik a legizgalmasabb fizikai kérdések melyek izgatnak?

Ami engem roppantul izgat az kissé filozofikus természetű kérdés is. A "Ki/mi vagyok én?"(nem mint társadalomban élő személy, hanem mint tudatos létforma) "Hogyan/miként létezhetek?"(mármint, ha nem én születek-e meg akkor is léteznék-e?)

De ha pusztán fizikai a kérdés akkor: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Engem az izgat, hogy mik valójában az erőterek. Például a mágneses tér. Ismerjük elég jól, számítható, felhasználjuk nap mint nap, de hogy valójában mi is az, az (nekem) elég homályos.

Vagy a tömeg mibenléte. Mitől van tömege a testeknek, hogyan hat a környező térre, mi a kapcsolat a tér szerkezete és a tömeg között. Vagy a fekete lyuk. Milyen formában van jelen ott az anyag, hogyan tud a tömeg ilyen szinten koncentrálódni.

"A világ egy tudat-generálta illúzió-e?"

Ez már inkább filozófiai kérdés, de annak tényleg izgalmas.

Nem feltétlenül megoldatlan rejtélyeken, inkább csak olyan dolgokon, amit én nem értek.

Filozófia:

Miért van valami, miért nem inkább semmi?

Ebből következik: mit jelent a lét, mit jelent a létezés? Van-e semmi?

Fizika:

Fentebb írták a mezőket: engem is nagyon foglalkoztat. Valamikor kiskoromban, mikor először tanultam fizikát, az volt a könyvbe írva, hogy a mező az anyag egyik formája. Nem tudom, ma ez mennyire állja meg a helyét, akkor sem értettem, most sem értem. Mágnesekkel hosszú percekig el tudok játszani, mert ha taszítják egymást, úgy érzem, mintha egy láthatatlan test lenne köztük, de még sincs ott semmi. Fekete mágia. Bár nem rég itt a fórumon írtak róla pár dolgot, ami engem is felvillanyozott, többet megtudtam róla, mi okozza a mágnesességet, és hogy nem tart örökké. De a mező akkor is rejtély, ezt konkrétan elvileg fotonok közvetítik, sőt, virtuális fotonok (whatever), de akkor is, mi történik, miért történik?

Mi a foton? "Hullámcsomag", mi hullámzik? "Kikeverhető sinus-hullámok kombinációjaként", de milyen sinus-hullámok ezek, hol vannak ezek?

Kisebb részben fizika, inkább biológia-biofizika-filozófia-pszichológia: mi a tudat? Milyen lehet az objektív valóság? Semmilyen, mert bármilyen megtapasztalás csak tudattal értelmezhető, és pont ettől szubjektív. Kizárólag egy mozifilmet látunk, amit az idegrendszerünk rendez, és nincs másunk. Ezért mondják, hogy az Univerzum talán nem is létezik. A tudatunk becsapható, a tapasztalás viszonylagos, hibás, szűrt. A fogalmaink önkényesek.

Pl. az alagúthatás

"Az alagúthatás (alagúteffektus) egy kvantummechanikai jelenség. Az alagúthatás során a részecskék képesek áthatolni olyan gátakon, melyeken a klasszikus fizika törvényei szerint nem lenne lehetséges."

Jól betrafált a kérdés. Nézem a válaszokat. Mi a közös bennük. Ebből adható meg a kérdésre is a válasz.

A legizgalmasabb fizikai (bármilyen) kérdések azok, amelyeket ismerünk annyira, hogy fel tudjuk fogni, de valójában szinte semmit nem tudunk róluk. Attól a legizgalmasabbak, hogy az ember egyik (éppen az emberségét jelző) alaptulajdonsága a kíváncsiság. Normális emberek nehezen viselik, ha valamit nem tudnak legalább a saját szintjükön megmagyarázni. Izgatja őket és keresik a választ. Valójában az ismeretlenből eredő bizonytalanságot viselik nehezen, mert a bizonytalanság félelmet gerjeszt. Ez a félelem valójában az életösztön.

És éppen ez hozta létre annak idején az ősvallást. A sok ismeretlentől való félelemben kellett valami, ami bizonyosságot ad. Legalább látszólagosat. Aztán szépen cizellálódott aszerint, kinek mit kellett megoldani vele.

A tudomány is e tőről fakad. De ezek már más kérdések.

Néhány válaszra is szeretnék reagálni (mert nem tudom megállni, nyilván engem is izgat).

Ki vagyok én? Már az ősember is kérdezte. Másképp: mivégre vagyunk a világon. Azt mondanám, az anyagi részek egy olyan bonyolult együttállása, amelynek következtében egy új minőség, új tulajdonság keletkezett: a tudat. Amely kíváncsi. És igen, átrendeződhetsz (a természettörvényeknek megfelelően) egy másik tudatos lénnyé, de az már nem te vagy. Ha nem te születsz, akkor nem te vagy, hanem egy másik tudat, másik akarat, másik érzés, stb. Ami megkülönböztet tőle.

#3-hoz. A tudat (öntudat) egy érzékelési képesség, amely az érzéket dolgokat rendszerbe akarja rakni, hogy további dolgokat értsen meg. Ennek érdekében fogalmakat alkot, amelyeket szintén rendszerez. Nem szereti az ellentmondásokat, mert az bizonytalanságot szül, ami ugye félelmet, életösztön, stb. lásd fent. A mágneses tér, anyag, tömeg, ilyen fogalmak, megfelelő rendszerben. Objektívek, vagy szubjektívek? Nézőpont kérdése. Végig kéne mindkettőt vinni, ahol ellentmondás mutatkozik, elvetni. Hacsak magának az ellentmondás fogalmának nem adunk új értelmet, akkor persze kezdhetünk mindent elölről. Az ember mindig kísérletezik. És mivel minden végtelen, mi viszont egy véges állapotban vagyunk, a végiggondolt ismereteink persze félkészek. Ami újabb gondolatokra ingerel. Ezért a végtelenségig töprenghetünk, van, e világ, vagy csak a tudat? Utóbbi esetben vajon mi hordozza, és vajon ha van tudat, az része-e a világnak? Mert ha igen, van világ.

A gravitációt sokan szeretnék megérteni. Számomra az egyik legszebb bizonyítéka a világ végtelenségének. Talán egyszer többet is megtudok róla.

Ozmium42 lényegében ugyanezt mondja. Izgat, amit nem ismerünk/értünk. Nyilván persze csak akkor, ha van hozzá némi affinitásunk. Semmi, vagy nem semmi? Ez itt a kérdés. Definiáltuk valahogy. Ha a semmi a minden hiánya, akkor nincs "semmi", hacsak önmaga a nemlétező. Na de ez esetben miért beszélünk róla, hisz nem létezik. Vagy mégis, és ekkor meg azért nincs? Szóval minden a definíción múlik. Ha sikerül, olyan végtelen csavart hozhatunk létre, amibe bele is lehet bolondulni (ha nagyon meg akarjuk fejteni). Pont ilyen a kölcsönhatás is. A mágneses hatás valahogy tovaterjed, mert látom a hatását térben odébb. Mi vitte oda? Ha van hordozója, az mi? Ha nincs, akkor létezik a semmi, csak nem tudjuk, mi az. Talán ennek feloldása az anyag és energia ekvivalenciája. Az a kényszerképzetünk, az energiát is hordozza valami, ami már nem az. Egyes esetekben ezt sikerült is kimutatni. A logika azt mondatja, hogy a többivel is ez a helyzet, csak még nem találtuk meg. Ebből fel lehet építeni egy ellentmondásmentes világot. Ha azt mondjuk, hogy egyes esetekben nincs hordozó, akkor az a baj (és ellentmondás), hogy mi legyen a választóvonal? Van-e? Mert kell lenni valaminek, ami eldönti, hogy ez az eset hordozóval működik, amaz meg nem. És ebből én legalábbis nem tudok ellentmondásos világot felépíteni, mert valami mindig összegabalyodik. A biztonságigényem tehát azt mondatja: egy csomó hordozót még meg kellene találni.

Szép dolog a filozófia. Az ember azért találta ki, hogy minden létező idejét strukturálja valahogy. A játékot is ezért találta ki. Struktúra nélkül nincs semmi.

További szép napot!

Hmm... de jó kérdés :) Jó ezen gondolkodni.

A legnagyobb kérdés talán a test, és főleg az emberi agy megértése. Miben különbözik egy ember egy nagyon okos számítógéptől? Vajon le lehet-e írni biológiailag-kémiailag az emberi lélek működését? Vajon képesek leszünk-e valaha élőlényt, DNS-t tervezni?

Nagyon érdekesek a fizika társadalomtudományokkal való összefonódásai. Az éghajlat<-->gazdaság<-->társadalom<-->egyén kölcsönhatások. A hálózatok és kollektív viselkedés: hogyan terjednek járványok, hírek, babonák, reklámok, eszmék keresztül a világon.

Talán az előzőekhez képest kevésbé nagyívű, de számomra nagyon érdekes kérdés a turbulencia. Az utóbbi száz évben már annyiszor tűnt úgy, hogy egyik-másik új elmélet végre közelebb visz minket a turbulencia megértéséhez, de hiába. Még ma is alig tudunk róla valamit. Ezzel részben összefügg, hogy sikerül-e vajon valaha megoldani a Navier-Stokes-egyenletet.

Nagyon izgalmas a káosz is. Biztos, hogy kell legyen nyitja a kaotikus rendszerek előrejelzésének, mert sok szempontból nagyon is rendezett struktúrát mutatnak. Nagyon érdekelne, hogy mi lehet az.

Ott vannak a nanotudományok. Elképesztő lehetőségek rejlenek benne - vajon mi mindent nem tudunk még a nanoszerkezetek viselkedéséről? Vajon milyen technológiákat leszünk képesek megvalósítani a segítségükkel?

Ott van a kvantumszámítógép kérdése, ami megépülésekor egyebek mellett átírna mindent, amit ma titkosítás és adatvédelem címén ismerünk.

Ezek jutottak eszembe, de még mennyi, mennyi megoldatlan probléma áll előttünk...