Melyik a legizgalmasabb tudományos paradoxon?

:D

Ez nem a politika rovat :)

Itt találsz párat:

[link]

Pár kedvencem:

[…] Az üresség-telítettség paradoxon. A Schrödinger egyenleg kétségtelenül a valóság egy mélyebb szintjének összefüggéseire mutat rá, amit az is alátámaszt, hogy itt már a hétköznapi gondolkodás számára képtelenségnek tűnő bizonyos paradox ellentmondások feloldódnak. Példaként tekintsük az alábbi két, egymásnak ellentmondani látszó kijelentést: 1. A tömör, szilárd anyag által elfoglalt tér gyakorlatilag tejesen üres. 2. A légüres tér, vagyis a vákuum zsúfolásig telítve van anyagi részecskékkel.

[…] A globalizáció azonban egy paradoxonra épül, ami lehetővé teszi, hogy ezen a nagy capitaly-n keresni, (mondhatnám kaszálni) lehessen: ez a paradoxon abból ered, hogy bár globális lett a gazdaság, a feltételek mégsem teljesen azonosak a világ minden pontján. Mindig maradnak különbségek, és ezek mozgatják az üzletet. Igaz, hogy a szingapúri vagy tokiói tőzsde elektronikusan össze van kötve a londonival vagy a New Yorkival, tehát azonos pillanatban, real time tudják, hogy mi történik, de mégis a különbségek a fontosak az üzlet számára. Az egyes központok valuta-, értékpapír- , kötvény-. árfolyamai között olykor csak egy-két cent a különbség, de azt az egy-két százalékos vagy egy-két tized százalékos különbséget hatalmas haszonnal lehet megjátszani.

És bizony a Fermi-paradoxon (-:

[link]

"Igazi" tudományos paradoxonokat nem igazán ismerek, de olyan sok van ami annak tűnik és izgalmas :)

Pár kedvencem:

- Gábriel harsonája: ez egy olyan test aminek felszíne végtelen nagy, térfogata mégis véges (pi).

- Ikerparadoxon: relativitáselmélet szerint ha két iker közül az egyik elutazik nagy sebességgel míg a másik egy helyben megvárja, akkor azt fogják látni mikor visszaér, hogy az egyikőjük örgedett, míg a másik fiatal maradt.

- Schrödinger macskája: talán ez áll legközelebb a paradoxon fogalmához. Egy részecske csak akkor kap egy konkrét állapotot amint megfigyelik, amíg senki sem ismeri az állapotát addig annak nincs is állapota, vagy pontosabban minden állapotot fölvesz egyszerre. Schrödinger ezt úgy illusztrálta, hogy ha egy macskát bezárunk egy dobozba, akkor arról csak úgy tudjuk eldönteni hogy él e még, ha a dobozt kinyitjuk. A paradoxon ebben az hogy amíg nem figyeljük meg a macska állapotát addig egyszerre él is és halott is (ami nyílván nem lehetséges), és csak akkor lesz élő vagy holt ha kinyitjuk a dobozt.