Létezhet egy olyan útvonal leírás, amelyet gyalog követve el lehet jutni egy eddig ismeretlen dimenzióba?

Ezzel a dimenzió szóhasználattal lehet, hogy adtam egy nem kívánatos irányt a témának. Nem akartam megkérdőjelezni a 4dimenziós téridőt. A dimenzió alatt nem mágikus dolgokat értek, hanem olyan dolgokat, amelyek nem a 4dimenziós téridőben megismert szabályok alapján viselkednek.

Csupán úgy képzelem el, hogy mondjuk van egy növény, amely esetleg érzi a felületén a szelet, meg a hőmérsékletet, de mondjuk nem látja, hogy milyen színű cserépben van benne. Azért nem látja, mert az a számára érzékelhető világon kívül esik, magyarul nincs szeme. Számára a mi általunk ismert 4dimenziós téridő nem úgy érzékelhető, mint az emberek számára. Valamennyit érzékelhet belőle, ha elég okos, akkor szem nélkül is rájöhet, hogy hogyan működik, ugyanis ő maga is benne él a 4dimenziós téridőben, tehát nem feltalálnia kell azt, csupán észrevennie. Elvileg az evolúció során egy növényből is lehet egy olyan állat, ami tud mozogni, így megismeri, hogy nem csak egy helyben lehet lenni, vagy nem csak úgy lehet odébb menni, ha a szél odébb lök, hanem ő maga is megteheti ezt az utat.

Az a kérdés, hogy létezhet-e olyan világ, ahol az ember számít egy növénynek, amit legfeljebb a szél tud elmozdítani, mivel magától nem tud odább menni, mert nincsenek meg rá a képességei.

Valószínű az emberi agy érzékelési szintjén is meg kéne vizsgálni, hogy mi történik.

Mondjuk az emberi agy, valami olyan szerkezet lehet, ami bizonyos külső hatásokra bizonyos reakciót produkál. Mintha valami vegyület lenne és ha ahhoz hozzáöntünk egy olyan vegyületet, amire reagál, akkor létrejöhet egy új vegyület. De az is lehet, hogy vannak olyan vegyületek, amikre nem reagál, mert érzéketlen rájuk. Talán olyan vegyületeket kell keresni, amikre az emberi agy nem reagál.

Azért a kvantum fizika egy jó táptalaja ennek, mert az a világ is elég fura az ember hagyományos gondolkodásának. Az emberi értelmezésben a kvantum fizikában valószínűségek vannak. Tehát még nincs meg a pontos magyarázat, hanem valamiféle közelítése annak.

Talán az Univerzum "normál" állapota a kvantum világ. Az ember meg egy olyan fura vegyülete az Univerzumnak, ami a fejlődése során egyre több mindenre reagál, egyre nagyobb részét térképezi fel a világnak, és egyre több vegyületre reagál, de lehetnek még olyan vegyületek, amelyekre nem.

Azt pl. érdekes lenne tudni, hogy a kvantumvilágban milyen bonyolultságú dolgok tudnak történni anélkül, hogy értenénk. Lehetséges, hogy abban a világban léteznek még az embernél is bonyolultabb összetételű vegyületek? Vagy inkább az a valószínű, hogy pont azért haladt ebbe az irányba az ember fejlődése, amibe haladt, mert a kvantumvilágban nem tudott, mert mondjuk abban nem képes összeállni bonyolult vegyület? És ha már a kvantumvilág furcsa fizikája nem produkál semmi fejlődésre alkalmas vegyületet, akkor az emberi fejlődés abba az irányba ment, hogy felesleges volt reagálnia a kvantumvilág bizonyos tulajdonságaira, ugyanis azok nem adtak előnyt a fejlődésben, így olyan "dimenziók" maradhattak ki a fejlődésből, amik azért számítottak hasztalannak, mert semmi hasznosat nem produkáltak, nem adtak előnyt és így feleslegesség váltak, márpedig a felesleges az el is tűnhet.

Egy másik példa, hogy mondjuk lehet egy határ, aminél precízebben megérteni valamit vagy felesleges vagy túl nagy nehézségekkel jár.

Ha veszünk egy számsort, mondjuk ezt:

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Ez elég egyszerű, mert mindig ugyanaz ismétlődik. Csupán az a dolgunk, hogy egy olyan vegyületet készítsünk, ami ezt produkálja, magyarul egy 1-est produkáló vegyületet, ami folyamatosan produkálja ezeket és kész.

De egy másik számsort: 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Itt most van egy nem oda illő dolog, egy 5-ös. Na most megéri nekünk tudomást vennünk arról a 5-ösről vagy nem? Ha nem lenne ott, akkor simán jó lenne az előző példában elkészített vegyület is. De ha bele kell tenni az 5-öst is oda, akkor arra már valami bonyolultabb szerkezet fog kelleni. Szóval lehet, hogy ilyenkor a kisebb ellenállás irányába megy a fejlődést és azt mondja, hogy minek azzal a 5-össel törődni, úgy is csak 1 db van belőle, megvagyunk nélküle. Ha legfeljebb az az 5-ös valamit olyat jelent, hogy megöl párat közülünk, akkor csinálunk egy csomót magunkból és akkor lesz, aki túléli és kész.

Ha egyáltalán semmit nem csinál az az 5-ös, csak mondjuk legfeljebb egy lehetőség lenne, hogy egy magasabb szintre lépjünk a beépítésével, akkor azt is minek. Nincs ami rákényszerít minket. De ha az az 5-ös valami nagyon erős gyilkológép, akkor nem lehet elviccelni. Tudomásul kell venni, hogy ő létezik és meg kell adni rá azt a reakciót, ami életben tart minket. Illetve nem kell, de ha nem tesszük meg, akkor kihalunk.

Akár az is lehet, hogy úgy tudnánk elérni egy új dimenziót, ha életet hoznánk létre.

Pl. megfelelő vegyületeket úgy állítunk össze, hogy együttesen életre kelnek. És onnantól kezdve szabad tudatuk van és létrehozhatnak és felfedezhetnek olyan dolgokat, amiket mi eddig nem tudtunk.

Szerintem létrehozhatunk nálunk okosabb élőlényeket, csak véletlen kell hozzá. Még nagyon sok minden nincs feltérképezve, hogy az ember mit miért tesz. Egy csomó mindent ösztönösen csinál, reflex-szerűen. Előfordulhat, hogy véletlenül egy nálunk okosabb élőlény vegyületét keverjük ki.

Vagy felgyorsíthatjuk a saját fejlődésünket, úgy hogy nehéz akadályokat telepítünk a következő generáció elé, mint amilyen a jégkorszak volt, és akkor az fejlődésre kényszeríti az emberiséget.

Magukra hagyhatnánk ember csecsemőket és hagyhatnánk, hogy maguktól fedezzék fel a világot. Talán így olyan hibákat hagynának el, amiket mi magunk nem lennénk képesek, mert túlságosan könnyen terjed generációról generációra a téves értelmezés. A genetikai alapjuk meglenne a fejlődéshez és ismét kipróbálhatnánk, hogy mennyire jutnának ugyanazokra a következtetésekre mint mi és így kiszűrhetnénk a véletlenszerű dolgokat.