Adódik a Föld keringéséből és forgásából centrifugális erő? Ha igen, hogyan nyilvánul meg?

Persze. De mivel a forgási sebesség állandó, és ereje a gravitációhoz képest elenyésző, észre se vesszük. Ha szigorúak akarunk lenni, akkor a Föld ránk kifejtett vonzását mindkettő figyelembevételével lehetne pontosabban meghatározni. De mivel mind a kettő ugyanazon a vonalon hat, gyakorlatban nem tudod megkülönböztetni, hogy melyik volt melyik.

Ellenben van egy másik erő, amit nem említettél: a Coriolis-hatás. Ellentétben a centrifugális erővel, a Coriolis erőnek komoly hatásai vannak. Bár az csak mítosz, hogy a lefolyóban az óramutató járásával egyezően vagy fordítva folyna le a víz ennek köszönhetően (ezen a szinten a Coriolis hatás olyan kicsi, hogy bármilyen apró eltérés: a folyásirány, a lefolyó alakja stb. nagyobb súllyal esik latba), ellenben nagyon jelentős a szerepe a meteorológiában és az óceonológiában, a szél -és tengei áramlatok meghatározásánál.

lásd még: [link]

1. árapálynál ne felejtsük ki a Nap hatását sem. Nem véletlenül van kics és nagy dagály/apály. A nagyot a Hold és Nap közös hatása eredményezi.

2. eredeti kérdésre visszatérve, rugós erőmérővel, tehát szigorúan SÚLYT mérve a sarkokon és az Egyenlítőn eltérő súlyt tudsz mérni, az Egyenlítőn alacsonyabbat, éppen a centrifugális erő miatt.

3. a Föld keringéséből NEM adódik ilyen hatás, mert a Föld a keringési pályáján "szabadon esik", a pályáján való keringésből nem adódhat a felszínén ilyen erő. Tehát a centrifugális erő a Föld forgásából adódik.

#3/#4%#5:

Én úgy tudom, hogy:

1. a FÖLD tengely körüli forgásából adódó centrifugális erőnek SEMMI szerepe nincs az árapályjelenségek vizsgálatában.

ellenben

2. az egymás körül keringő Föld és Hold közös forgási tömegközéppontjából adódó centrifugális erőnek ellenben NAGYON fontos szerepe va, sőt ez az egyik lényegi összetevője.

Mivel a centrifugális erő mindig a közös tömegközépponttól elfelé hajtja a dolgokat, és ez a tömegközéppont mindig a Föld Hold felőli oldalán található, ezért ez a tengerszintet napi szinten mindig az apály felé húzza.

ha megnézzük ezt az ábrát:

[link]

Fg a Hold gravitációs ereje

Fc a Hold-Föld tömegközéppont centrifugális ereje, ami ennek ellenében hat.

Ft a két erő eredője.

Amúgy természetesen ahogyan a Föld centrifugális ereje, ugyanúgy a Föld saját gravitációs tere sem játszik szerepet; ezek a Földön mindig mindenütt állandóak.

Nézzük számokban. Vegyünk egy 1 kg-os tömeget.

A centrifugális erő a Föld forgásából:

F = m * ω² * r

m = 1 kg

ω = 2π * 1/nap = 7,27221 * 10^-5 * 1/s

r = 6373 km = 6 373 000 m (átlagos sugár)

F = m * ω² * r = 1 * (7,27221 * 10^-5)² * 6 373 000 = 0,0337 N

A Nap körül keringésből számított centrifugális erő:

F = m * ω² * r

m = 1 kg

ω = 2π * 1/év = 1,99102 * 10^-7 * 1/s

r = 149 587 443 km = 149 587 443 000 m (fél kis- és nagytengely átlaga)

F = m * ω² * r = 1 * (1,99102 * 10^-7)² * 149 587 443 000 = 0,00593 N

A gravitációs erő meg ugye:

F = m*g = 1 * 9,81 = 9,81 N

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Viszonyítási alapként egy 80 kg-os ember esetén a két centrifugális erő nagysága megegyezik egy 27 dkg-os és egy 4,8 dkg-os tömeg súlyával. Magyarán kb. annyival csökkenti a súlyodat, mint az, hogy leveszed a pólót magadról. (Nota bene a Föld centrifugális ereje, iránya fix a gravitációs erőhöz képest, így eleve ehhez szoktál hozzá. A Nap körül keringésre ez már nem igaz, de ez az erő meg megfelel egy evőkanál súlyának.)

"A mi mércénkkel mérve elég gyorsan forog a Föld a tengelye körül, ezért gondolnám, hogy valami hatása biztos van. De akkor nincs."

Hát azért van látható hatás, a ciklonok forgása, csak azért egy másik tehetetlenségi erő felelős, a Coriolis.

Az egész eredeti kérdés rákfenéje igazából az, hogy melyik vonatkoztatási rendszert vagy hajlandó már "valóban" inerciálisnak tekinteni (Föld, Föld-Hold tkp.-ja, Naprendszer tkp.-ja, Tejút tkp.-ja), mert akkor ahhoz képest bármelyik keringő vagy forgó, azaz gyorsuló rendszerben fellépnek ezek a tehetetlenségi erők. Persze a mértékük az egy másik kérdés, de legalább olyan fontos a vizsgált jelenség léptéke is, lásd a ciklonokat meg az árapályt.