Az igaz, hogy az eget a nitrogén fénytörése miatt látjuk kéknek?

Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkező fény "beleütközik" a levegő molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erősen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétől. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek.

Ugyanez a jelenség rejlik a napnyugta vöröses fénye mögött is. Ha a Nap alacsonyan van a láthatáron, a fénynek nagy levegőrétegen kell áthaladnia, amíg elér hozzánk. Út közben a kék fény kiszóródik, de a kevésbé szóródó vörös eljut a szemünkbe.

Na várjunk csak!

A légkör ugye mint tudjuk, 78% nitrogén, 21% oxigén (külön kiemelkedő, hogy az ózonpajzs (O3 molekula) anyaga).

A kérdés tehát a következő:

A nitrogén fényszórása elég jelentős-e hozzá (és az oxigéné elég kicsi-e), hogy felelőssé tehető legyen-e az ég színéért?

Megkeresve egy hasonló kérdést a Cosmoquest (csillagász)fórumon,

[link]

a Rayleigh-szórás az oxigén esetében is hasonló lenne, tehát egy csak oxigént tartalmazó légkör esetében is kék szín lenne.

Tehát a kérd. állítása szigorúan véve nem igaz. :)

CO2 légkör akkor milyen színt ad?

Lásd Mars.

Eee...Jó kérdés. Ehhez tudnom kéne, hogy a szóródás utáni hullámhosszot (színt) hogyan számolod ki az atom méretéből, nekem meg fogalmam sincs.

Azzal kezdhetnénk, hogy megnézzük a gázmulekulák szórási keresztmetszet ( [link] adatait:

[link]

ahol látszik, hogy míg az N és O mutatói közel azonosak, a CO2-é valamivel nagyobb.

A források, amiket találtam, nem értettek egyet, hogy ez most jelent-e lényegi változást vagy nem. Talán egy erre járó fizikus megmondja. :D

A Marson a Rayleigh szórás gyenge, kevésbé jelentős hatás, mert nem elég sűrű a légkör (ha jól tudom), és a légkörben lévő por adja a valódi színt (vas(III)-oxid vagy magnetit...+ szórt (diffúz) fényvisszaverődés = vörös/sárgásbarna fény éri el a felszínt).

A légkör sűrűsége alapvetően kétdolgon múlik, a bolygó gravitációján és a hőmérsékleten.

Tehát egy vékonyabb atomszférájú bolygón (gyenge szórás) mint Mars inkább sötétkék, egy sűrűbb légkörű bolygón (Vénusz) inkább világoskék irányba kellene elmozdulnia...

(És ugye ehhez jön a légkörben lévő por még pluszban.)