Melyik élőlénynél jelenik meg először a piros vér?

Értelmezd, hogy "piros" vér.

A "vér" színe attól függ, hogy milyen vegyületek szállítanak milyen anyagot a test különböző részeibe.

A négy legelterjedtebb oxigén szállító pigmens a hemoglobin (piros/sötétlila), haemocyanin (kék/színtelen)), haemerythrin (rózsaszín/színtelen) és chlorocruorin (piros/zöld).

(A (/) azt jelöli, hogy milyen a színük, amikor oxigenizálva vannak és milyen anélkül.)

Az állkapocs nélküli halak (Agnatha) vélhetőleg az a közös ős, akiknél a mai értelemben vett hemoglobin először megjelenik. Ha utánaolvasol a hemoglobin felépítésének, láthatod, hogy önálló fehérjékből épül fel: hemoglobin alfa 1 (HBA1), hemoglobin alfa 2 (HBA2) és hemoglobin béta HBB). Az állkapocs nélküliek az elsők, akiknél a béta globin megjelenik.

További biológiai szakismeret hiányában nem tudom megmondani, vajon az ő előttük a hemoglobin előtti vegyületeknek lehetett-e piros színe. :)

Akárhogy is, a hemoglobintől különböző szerkezetű, de hasonló színű metalloproteinek több fajnál is léteznek/létezhettek, miont fent láttuk, egészen akár az ősnaktériumokig visszamenőleg.

érdekesség:

- a hemoglobin csak segíti az oxigén szállítását, de nem határozza meg azt. A jéghalak (Channichthyidae) esetében a mutálódott hemoglobin kontrolláló gének miatt egyáltalán nincs, de ez csak az oxigénszállítás 10%-os csökkenését okozza, nem teljes leállást.

- a HBB gén közvetlen hatással van rá, hogy mennyire ellenálló az egyén a malária (Plasmodium falciparum) ellen, ezért a maláriának valószínűleg komoly hatása lehetett az emberi evolúcióra, azzal, hogy a HBB-nek csak bizonyos, ellenállóbb vérsejteket termelő mutációit hagyta életben.

A gilisztában nincsen emberi hemoglobin. Legfeljebb olyan értelemben, hogy minden oxigénhordozó proteint nevezhetünk annak, ha igénytelenek vagyunk. Valószínűleg ezt a kettőt használják azonos jelentésben a forrásaid.

Helyette egy Erythrocruorin nevű fehérje van.

Szerintem.

Vree szépen összefoglalta a lényeget, csak pár észrevételt tennék a válaszával kapcsolatban.

A hemoglobin két alfa alegysége (amennyire én tudom) egyforma. Az igaz, hogy két gén is kódolja az alfa alegységet (HBA1 és HBA2), de ezeknek a kódoló szakaszában nincs különbség, így elvileg az eredmény ugyanaz. Persze lehet, hogy minimális eltérések (SNP-k) lehetnek a kettő között.

[link]

A jéghalak oxigénszállítása tényleg nagyon érdekes, ugyanakkor senkinek sem ajánlanám, hogy utánuk csinálja ezt a mutatványt. A jéghalak (mint nevük is mutatja), elég hideg vizekben élnek, a testhőmérsékletük is nagyon alacsony. Emiatt sokkal jobb az oxigén oldhatósága a vízben, és a vérplazmájukban, mint melegebb hőmérsékleten. Emellett az anyagcseréjük is nagyon lassú, emiatt kevés oxigént igényelnek. Emellett a keringési rendszerük is jelentősen módosult, a vértérfogatuk például négyszerese a hasonló méretű rokon fajokénak. Ez alapján ez a változás (a hemoglobin elvesztése) hátrányos a számukra, de a körülmények miatt legalább nem halálos. (Legalábbis az alábbi link alapján, máshol nem néztem utána.)

[link]

Az biztos, hogy ember és a legtöbb gerinces) esetében az oxigén elenyésző részét szállítja a vérplazma, így a hemoglobin nélkülözhetetlen.

Gyakran a gerincesek hemoglobinjához hasonló, vastartalmú, porfirinvázas, globuláris oxigénszállító fehérjéket is hemoglobinnak szokták nevezni (azt hisze, a középiskolai tankönyvek is így hivatkoznak rá), de abban teljesen igaza van Vreenek, hogy ezek valójában egészen más fehérjék, még ha sok vonásukban hasonlítanak is a gerinces hemoglobinhoz.

[link]

Köszi :D

Amúgy arról nem tudsz linkelni valami hivatalos bizonyítékot, hogy a Erythrocruorin piros színt ad?

ti. ezt a gilisztás témát láttam rosszul tanítva egyes helyeken, ie. azzal hülyítik a gyereket, hogy a gilisztában ugyanolyan hemoglobin van, mint az emberben.

Érdemes lenne mondjuk a Wikipédia Erythrocruorin cikket kiegészíteni, hogy világos legyen ez a tévedés.

"Amúgy arról nem tudsz linkelni valami hivatalos bizonyítékot, hogy a Erythrocruorin piros színt ad?"

Hm. Hát a giliszták vére elég piros. :)

[link]

Itt például látszik néhány ér. Nem hiszem, hogy ezt más okozhatná. De egyértelmű leírást nem találta róla.

Egyébként itt egy valamivel bővebb leírás is a kérdéses fehérjéről, elég érdekes (mellesleg itt is úgy hivatkoznak rá, mint egyfajta hemoglobinra, úgy tűnik ezt a kifejezést sokszor gyűjtőfogalomként használják).

[link]

^azt az oldalt már láttam, köszi :)

hogy piros az nem kérdés.

hogy MIÉRT, az a kérdés.

gerincesével azonos hemoglobint már csak azért sem tartalmazhat, mert ezzel cáfolnád az evolúciót...érted :p

olvastam jobb cikkeket is, ahol konkrétan a hemoglobin teljes leszármazása le van vezetve, de ezt az egy dolgot, hogy az Erythrocruorin milyen színt ad, konkrétan sehol nem találtam meg.

márpedig hamis adatot nem írhatok, csak olyat amire van forrás...Wikire se, de ide se elvből se...citation needed...érted :D

No, akkor most nem igazán értem, mire gondolsz. Tehát akkor az egyértelmű, hogy az erythrocruorin vörös színt ad, csak az nem, hogy miért?

Itt szerintem a vas(II) iont tartalmazó profirin váz (hecsoport) lehet a közös pont. Például a mioglobin és a leghemoglobin szintén tartalmaznak ilyen csoportot, és szintén vörösek (igaz, a mioglobin amúgy is rokon a gerincesek hemoglobinjával). De erre vonatkozó forrásról nem tudok.

Ha esetleg az abszorpciós spektrumára vagy kíváncsi az erythrocruorinnak, erről találta pár cikket:

[link]

[link]

Ha viszont nem ezekre gondoltál, akkor... én nem értem, mire! :)