Mi a molekulapolaritás?

Amikor felrajzolsz egy molekulát, akkor a kovalens kötések helyett rajzolj nyilakat. Mégpedig úgy hogy a nyíl mindig arra az atomra mutasson amelyiknek nagyobb az elektronegativitása (ezt a periódusos rendszerből kinézheted). Ezután próbáld úgy felfogni a nyilakat mintha vektorok lennének, és nézd meg, hogy ha összegzed ezeket a vektorokat, akkor kiadnak-e egy eredő vektort vagy épp kioltják egymást. Így tudod megállapítani a polaritást. Ha a nyilak épp ugyanakkorák (azaz mindkettő ugyanazt a két atomot tartalmazza pl a szén-dioxidban kétszer két db C-O kötés van ellentétes oldalon: O=C=O), és épp ellentétes oldalon (180°-os szögű állás) vannak akkor a nyilak vektorösszege 0 mert ugyanolyan nagyságúak és ellentétes irányúak, ekkor a molekula apoláris. Ha a nyilak nem oltják ki egymást, hanem van eredő vektorösszeg akkor poláris a molekula. Ilyen pl. a víz ahol 2 db O-H kötés van, melyek nem 180%-ot zárnak be így irányuk nem teljesen ellentétes, lesz eredő nyíl ezáltal polaritás is. Hasonló az eset ha a CO2 molekulában egy oxigént kénre cserélünk: O=C=S Ekkor a kötések 180°-osak de nem ugyanolyan nagyságúak a nyilak mert a C-S atomok közti elektronegativitási különbség másmilyen mint a C-O között, így a két vektor nagysága különböző, ezért, annak ellenére hogy 180°-os a kötésszög, lesz eredő vektor, a molekula poláris.

Ez a módszer szemlélteti legjobban a molekulapolaritást, ugyanis az azt jelenti, hogy a molekulán belül milyen az elektroneloszlás. Hogyha szimmetrikus, akkor a molekula nem poláris, hiszen a pólus szó jelentése is az hogy 2 különböző töltésű oldala van. Ha van eredő vektor, akkor az azt jelenti hogy az elektroneloszlás is eltolódik, és mivel az elektron negatív töltésű, ezért ott lesz kissé negatívabb töltéssűrűség ahol több elektron van, vagyis két pólus (+ és -) alakul ki. Ezért hívják dipólus-molekuláknak a poláris molekulákat.