Most akkor ennyire gyakori lenne, hogy víz van az égitesteken?

A mi bolygónk attól annyira különleges, hogy "folyékony víz" van a felszínén. Nekem legalább is így tanították már 10 évvel ezelőtt is.

A víz pedig ilyen olyan formában,de nagyon gyakori az univerzumban. Az pedig már tény, hogy a Mars felszíne alatt vízjég van, ráadásul ez a réteg a sarkok felé vastagodik. És igen ha hiteles oldalakon olvasol ezekről, azoknak azért lehet hinni!

A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban, az oxigén meg a harmadik leggyakoribb (a második a He, de az inaktív). A H2O a H2 molekula után a második leggyakoribb (stabil) molekula az Univerzumban. Lehet hogy tévedek, és harmadik, ha az oxigén elég jelentős része más formában van megkötve, mindenesetre iszonyatosan sok víz van a világban.

A folyékony víz az más kérdés. Abból jóval kevesebb van, de csak a Naprendszeren belül ismerünk több olyan égitestet, ahol van. Szóval azért az sem olyan ritka.

Valóban az VOLT az alaphelyzet, hogy csak a Földön van jelen a víz MINDHÁROM halmazállapotában.

Azóta többet tudunk az Európa és a Titán holdról, úgyhogy ez már naprendszeri szinten sem igaz.

" létezik valamilyen hírportál ahol csak a létező tényleges felfedezéseket közlik?"

Igen, pont ott olvastad. Mert tudományos oldal csak abszolút tényszerű bizonyosság esetén beszél bizonyosságról, addig csupán különböző valószínűségi szintekről. Hatalmas önbizalommal megingathatatlan nagy igazságokról éppen hogy csak az ezós és ufós oldalak beszélnek. :)

A Földön nem csak a sok víz miatt lehet élet.

Egyrészt ugye a szerves anyagok alapja a szénlánc. A másik elem ami képes láncokat létrehozni az a szilícium, de az viszont nem képes kettős kötéseket létrehozni.

Továbbá nagy intervallumokon belül az éghajlat se mindegy. Elsősorban nem az élőlények alkalmazkodtak a földi éghajalthoz, hanem a földi éghajlat kedvez az élőlényeknek. Persze vannak trópusi meg sarkköri élőlények, de nagyobb intervallumokról beszélek most...

"Egyrészt ugye a szerves anyagok alapja a szénlánc."

Ez azért érdekes dolog, mert a Földön nem is éppen túl gyakori anyag a szén.

"10 évvel ezelőtt még azt tanultuk a suliban, hogy a Föld attól különleges, hogy ez az egyetlen égitest, amin víz található."

Nem hiszem, hogy ezt valaha is valaki mondta volna neked. Valamit félretanultál.

A víz egy egyszerű közönséges H2O vegyület (két hidrogénmolekula, egy oxigén).

Hogy milyen mennyiségben van jelen és milyen halmazállapotban, na az különleges.

Ha egy bolygó nem az "Aranyhaj övezetben" található (a becenév utalás a brit "Aranyhaj és a három medve" mesére, amiben (hasonlóan a Hófehérke ismert változatához) a föhősnő arról panaszkodik, hogy három kása közül az első túl meleg, a második túl hideg, de a harmadik pont jó: ugyanígy a Naptól távolabbi bolygó is túl hideg, a Naphoz közeli túl meleg, de a Föld "pont jó"), akkor a víz vagy elpárolog (gáznemű pára), vagy megfagy (szilárd jég) - egyik sem kedvez az életnek.

Tehát ez az oka, hogy a Földön a víz túlnyomó többsége folyékony állapotban (az óceánokban) és nagyon kics a jég és a pára aránya.

Jég halmazállapotú víz található sok helyen, pl. még a Holdon is.

A pára kicsit problémásabb. Ha nem elég nagy a gravitáció, és nem elég nagy a bolygó mágneses mezeje, hogy megvédje a napszéltől (veszélyes részecskék, amiket a nap sugároz), akkor a légkör nagy része kilökődhet a bolygó mezejéből és permanensen elveszik.

Ez a probléma a két legközelebbi szomszédunkkal, ahol a hőmérséklet hozzánk még legközelebb lenne: a Mars túl kicsi, nincs elég gravitációja, a Vénusz pedig nem forog elég gyorsan, és így túl gyenge a mégneses mezeje.