Melyik a helyes?

Figyelt kérdés

Kísérlet – Egy kémcső külső falát vékonyan bekentük glicerinnel, majd óvatosan megforgattuk nagyobb óraüvegre helyezett jódkristályokban. Így elértük, hogy a kémcső külső falára néhány kisebb jódkristály ragadt. Ezután a kémcsőbe szórtunk kb. egykanálnyi nátrium-hidroxid-pasztillát. Elhelyeztük a kémcsövet egy nagyobb méretű lombikban, majd a kémcső állványhoz való rögzítése után a lombik szabadon maradt száját vattával lezártuk. A kémcsőben lévő nátrium-hidroxidra vizet öntöttünk. A kísérlettel kapcsolatban több következtetést is levonhatunk, de csak az egyik igaz.

Keresd meg a teljesen pontos, igaz következtetést!



A nátrium-hidroxid vízben jól oldódott, és savas kémhatású oldat keletkezett.

A savas oldat keletkezése mindig exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a jód szublimálódott.


A nátrium-hidroxid vízben való oldódása endoterm folyamat. A kémcső külső falára ragadt jódszemcsék szublimációja biztosította a hőt a nátrium-hidroxid oldódásához.


A nátrium-hidroxid vízben való oldódása exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a kémcső falára ragadt jódszemcsék szublimálódtak. Mivel ez utóbbi folyamat is exoterm, a jód szublimációja felgyorsította a nátrium-hidroxid oldódását.


A nátrium-hidroxid vízben való oldódása exoterm folyamat, a fejlődő hő miatt a kémcső falára ragadt jódszemcsék szublimálódtak. Ez utóbbi folyamat endoterm változás, hiszen a kristályrácsból ki kell szabadítani a jódmolekulákat.



2015. jan. 25. 16:16
 1/2 anonim ***** válasza:

Ehhez tudni kell, hogy:

- a nátrium-hidroxid savas-e

- mi az hogy exoterm/endoterm

- savak lúgok oldódása exoterm vagy endoterm-e

- a szublimácó exoterm-e, vagy endoterm-e


Ha ezeket tudod, akkor csak össze kell rakni. Ha nem, akkor meg fogsz bukni.

2015. jan. 25. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 FDra ***** válasza:

Az utolsó válasz a jó.


Hogy miért?


1.) A NaOH vízben való oldódása exoterm folyamat. Ennek az az oka, hogy a rácsenergiánál (ami a NaOH --> Na+ + Cl- disszociációhoz szükséges) sokkal nagyobb a hidratációs energia (amikor a víz körülveszi a disszociált ionokat). Érezhetően felmelegszik közben a kémcső.


2.) A jód szublimációja endoterm folyamat. Ezt úgy képzeld el, mintha vizet forralnál - az sem megy magától, hanem rá kell raknod a tűzhelyre és melegíteni.


3.) A szublimációhoz szükséges hőt a NaOH oldódásának hője biztosítja.


Így lesz tehát az utolsó állítás igaz.

2015. jan. 26. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!