Miért voltak régen a Dínók ilyen hatalmasak? Miért mennek az élőlények össze?

Az emberek termetének növekedése az utóbbi 1-2 évszázadban nem az összemenést igazolja. Mivel nem egy kis szigeten élünk, korlátozott táplálékkal, mint a hobbitok, ezért az összemenésnem nem lenne előnye. Sőt, a kis termet előnytelen az emberek számára, úgyhogy inkább nőni fogunk. Öklömnyire nem mehetünk össze a hőháztartásunk miatt.

Az óriás páfrányok és óriás ízeltlábúak akkor éltek, amikor több volt az oxigén a légkörben, mint ma, ez tette lehetővé számukra, hogy nagyra nőjenek. Gyakoriak voltak akkoriban az erdőtüzek is.

Régen sem volt minden élőlény hatalmas. Mi nagyobbak vagyunk az első emlősöknél. A dinoszauruszok számára előny volt nagyra nőni. A növényevők nagyra nőttek, hogy nehezebb legyen őket levadászni. A ragadozók nagyra nőttek, hogy elejtsék a nagy termetű növényevőket. Ennek eredményeként óriásra nőttek.

Fúha. Hát sok fajta elmélet van; némelyik izgalmas, de valószínűleg kamu; némelyik földhözragadtabb.

Itt egy pár ok:

A hüllők mirigyei nem állítják meg a növekedést egy adott kor után, mint ahogy az sok más állatnál bekövetkezik. tehát egész életükben nőnek (bár lelassulni náluk is lelassul a folyamat). mellesleg ez az egyik oka, hogy sok a hosszú életű hüllő (pl. a teknősfélék között), a növekedés leállása valahogy kapcsolatban van a test megújulási képességével.

miért van ez máshogy pl. az emlősöknél? az egyik lehetőség az, hogy mi melegvérűek vagyunk. a táplálékunk nagyobbik részét önmagunk melegítésére fordítjuk, és ez irreális táplálékigényt jelentene, ha túl nagyok lennénk.

Az is lehet, hogy az oxigén aránya csökkent a légkörben a mezozoikum óta, ezért nem élnek olyan lények, amiknek sok oxigénre van szükségük.

Elég irreális, de izgalmasan hangó elképzelés az, hogy vagy a tektonikai rétegek (lásd kontinensvándorlás stb.) miatt, vagy a légkör összetétele miatt más volt vagy a felszíni tömegvonzás, vagy a leveő felhajtóerejének a mértéke. Tehát kevesebb súly hatott az élőlényekre. Ez, mint mondtam, elég elrugaszkodott hipotézis.

Megjegyezném, nem a dinoszauruszok kora volt az egyetlen időszak, amikor bazi nagyra nőttek hirtelen az élőlények.

Itt van például a Karbon korszak. A növényzet annyi és olyan típusú volt, hogy a maihoz képesz x2-5x több oxigént pumpált a levegőbe. Valószínűleg ehhez köthető, hogy a kétéltűek és rovarok hatalmasra nőttek ebben a korban.

Tessék egy pár hangulatkeltő kép:

[link]

[link]

[link]

[link]

"Az első skorpiók 1 méteresek voltak"

Ez nem igaz, a max. rovarméret 70 cm, ehhez is 30% oxigén és nagyon meleg kell.

Dinók pedig voltak egészen kicsik is, és belőlük volt több.

Amúgy a madarak is az ő rokonaik.

A szárazföldi állatok valószínűleg azért tudtak nagyobbra nőni, mivel nagy mennyiségű táplálék állt rendelkezésre és magasabb volt az oxigén szint.

Amúgy a valaha élt legnehezebb (ismert) állat a kékbálna - de azért ő előnnyel indul, lévén vízben él.

A legnagyobb szárazföldi ismert állat az Amphicoelias fragillimus kb 60 méter hosszú (tehát egy kék bálna duplája), de "csak" 120 tonna körüli súlyú volt. De szárazföldön, ami nem piskóta.

Félre ne érts, én is szeretem a Jurassic Parkot, de a valóságban ha bármely időt megnézel, nem volt túl sok igazán nagy faj. (Népszerű példa, hogy több idő telt el a Stegosaurus kihalása és a Tyrannosaurus megjelenése között, mint a Tyrannosaurus kihalása és az ember megjelenése között. Nagyon-nagyon sok idő alatt „halmozódtak fel” azok a fajok, amelyeket aztán később egybeválogadtak, és beleírtak egy filmbe.)

Ráadásul a nagyobb élőlényeket jobban is ismerik, hiszen mennyivel könnyebb egy filmbe egy háromméteres százlábút beletenni, mint egy törpemamutot. Az ember pedig egyre magasabb lesz, régen 150 cm körül volt az átlagmagasság; Napóleon 169 cm magas volt, magasabb, mint a kora átlaga. Könnyebben elképzhelhető, hogy az emberi átlagmagasság egyre nő, és ezer év múlva a két méter sem lesz olyan nagy különlegesség.

"Rengeteg magaslati hely van a világon, ahol jóval kevesebb az oxigéntartalom, mint itt és emberek élnek le életeket és mégsem kisebbek mint mi. Valami más lehet emögött."

Ők más módon alkalmazkodtak. Sokkal rövidebb ideje élnek ott, mint amennyi egy ilyen evolúciós lépéshez kellene.

A másik, hogy az oxigén szint növekedés segíti a nagyobbra növést, ha az amúgy más okból előnyös a fajnak. De az oxigén szint csökkenés nem feltétlenül kell méretcsökkenést okozzon, ha más módon is alkalmazkodhat a szervezet. (Pl. vérkeringés gyorsulása, több vörösvérsejt, stb.)

1."élj gyorsan, halj meg fiatalon" - rövid ideig éltek, gyorsan nőttek mert melegvérűek voltak

2."még több tápanyag" - az akkori alacsonyabb oxigénszint és magasabb co2 szint mellett magasabb volt a növények tápanyag tartalma (1-2 hónappal ezelőtti tanulmányban fejtették ki)

3. "végy mély levegőt" - a mezozoikum oxigénszintje átlagban alacsonyabb lehetett a mainál(triászban 11%) a dinoszauruszok és egyéb őshüllőknek pedig HATALMAS előny volt különleges légzőrendszerük: kettős légzést alkalmaztak(a ma élő dínók a madarak még mindig, illetve a varánuszoknál és a krokodiloknál(a krokiknak és az aligátoroknak kicsit fejletlenebb) is megfigyelhető ez a stratégia

[link]