Az alábbi oldatok közül melyiknek a legkisebb az ozmózisnyomása azonos körülmények között?

Az előzőnek igaza van. Az általános gázegyenletet, a p*V=n*R*T-t alakítjuk át, P=c*R*T-re ahol a nagy P igazából a görög pí betű, és ez jelöli az ozmózisnyomást. A c az anyagmennyiség koncentrációban, de vigyázni kell, hogy ha a szokásos M-ben helyettesíted be az egyenletbe, akkor az ozmózisnyomást kPa-ban kapod meg.

Tegyük fel, hogy az oldatok ugyanolyan állapotban vannak, ekkor valóban csak a disszociált ionok számával megszorzott koncentrációjuktól fog függeni, hogy melyiknek nagyobb vagy kisebb az ozmózisnyomása.

Köszi szépen a válaszokat.

Akkor a P a pi, vagyis 3,14?

a c ebben a feladatban a 0,15 vagy 0,10 M. A T és az R mennyi? A T=273 Kelvin? Az R pedig egy állandó? Viszont az értékét nem tudom.

Szia!

Ezek szerint nem értetted meg teljesen semmi baj :)

A pí mint szám valóban 3,14, de itt csak mint görög betű, jelölésként szerepel. Olyan, mint ahogy a hőmérsékletet T-vel jelöljük.

Az R az univerzális gázállandó, 8,314 J/(mol*K) az értéke. De itt se ennek, se a T értékének nincs jelentősége, ezért írtam azt, hogy azonos állapotban vannak az oldatok (ez magában foglalja azt is, hogy ugyanaz a hőmérsékletük), hiszen ekkor van értelme arról beszélni, hogy melyiknek nagyobb vagy kisebb az ozmózisnyomása.

Huhú, ha vizsgázol, akkor komoly a dolog, akkor még egyszer pontról pontra leírom.

1. Az ozmózisnyomást az ideális gáz állapotegyenletéből vezetjük le: p*V=n*R*T.

2. Mivel az anyagmennyiség-koncentrációt úgy kapjuk meg, hogy c=n/V ezért az egyenletet átalakítva megkapjuk, hogy π=c*R*T (sikerült bemásolnom a pít! :D). Ez az ozmózisnyomás képlete. Ha c-t mol/dm^3- ben (M-ben) helyettesíted be, akkor π-re kPa-ban kapod meg az eredményt.

3. Csak akkor lehet összehasonlítani két oldat ozmózisnyomását, ha azonos állapotban vannak. Ezt te is írod a kérdésben, mint "azonos körülmények". Így tehát a hőmérsékletük (T) is ugyanaz.

4. Az nem igaz, hogy "nem kell őket a képletbe beírni", hiszen az összefüggés ettől még igaz.

5. Szerencsére ettől függetlenül tényleg nincs szükségünk se R-re, se T-re, hiszen nem abszolút ozmózisnyomásra vagyunk kíváncsiak, hanem relatívra (melyiknek kisebb, melyiknek nagyobb, nem az hogy pl. 5 kPa).

6. Ez könnyen belátható, ha felírjuk mondjuk az A)és B) oldatokra az összefüggést:

π1=2*0,15*R*T

π2=3*0,10*R*T

R és T ugyanaz! a 2-es és 3-as szorzó azért került bele az egyenletbe, mert a NaCl két ionra, a CaCl2 három ionra disszociál.

Melyik a nagyobb? ezt az arányból tudjuk meg: π2/π1-ből.

Látható, hogy ha a két egyenletet elosztjuk egymással, R és T kiesik, ezért van az, hogy a relatív ozmózisnyomás csak attól függ, hogy 1) az adott anyag disszociál-e, és ha igen, hány specieszre 2) mekkora a koncentrációja.

Na most érthető? :)

Akkor szép sorjában:

A) NaCl --> Na+ + Cl- (2 db ion)

B) CaCl2 --> Ca2+ + 2 Cl- (3 db ion)

C) Ba(NO3)2 --> Ba2+ + 2 NO3- (3 db ion)

D) CH3COONa --> Na+ + CH3COO- (2 db ion)

E) Al(NO3)3 --> Al3+ + 3 NO3- (4 db ion)

Akkor most kérlek, válaszold meg, melyiknél lesz a legnagyobb és a legkisebb az ozmózisnyomás!