A növények és az őket beporzó élőlények kapcsolata Weblapcímek, tanácsok kellenének 10 oldalas esszéhez tudnátok írni?

Kis színes természethírek és kiegészítésül a Wikipedia szerintem simán megtölt húsz oldalt is. Először indulj ki abból, hogy beszélsz a növények szaporodásáról, így a megprozásról. Ehhez pl. segítség:

[link]

A zoofil virágoknál látható pár sor kell majd neked részletesebben, de azért természetesen írj a dolgozat elején a másféle megprozási típusokról, hiszen ezekkel fogod összehasonlítani. Először írj általánosságban (előnyök/hátrányok), utána kiemelheted a fő megprozókat, akár nagyobb rendszertani kategóriákra osztva, akár terület szerint (pl. a trópusi övben elterjedtek a gerincesek, mint megprozók, a mérsékelt övben főként a rovarok). Ezek után írhatsz konkrét esetekről, bemutatva a megprozó és megprozott kapcsolatát. A Wikis cikk is említi a bangókat, ahol a virág egy rovart utánoz, ennek nézz utána (akár Wikin belül, ha találsz valamit, de használd a Google-t). Itt betehetsz szemléltető képeket is, remekül néznek ki. A nektárról (előállítása, raktározása, felhasználása) is írhatsz, mik fogyasztják, mennyire fontos táplálék. Leírhatod, a növények miféle cseles módszerekkel próbálják a nektárra járókat rávenni a beporzásra (fogságba ejti, hosszú nektárium végén található, ezért mélyen bele kell nyúlnia a növénybe, addig rengeteg virágpor tapad rá - itt érdekes, a nagyon hosszú nektáriumú fajokról képek, vagy a Darwin által megjósolt szenderlepke története).

Aztán írhatsz a dögszagot árasztó növényekről, amik között a világ legnagyobb virágjai találhatóak - szépek, hatalmasak, iszonyú szaguk van. Nagyon ritkák botanikus keretkben is az igazán hatalmas példányok, ezért amellett, hogy leírod, hogyan csalogatjk a rovarokat, megemlítheted, hol találhatóak mondjuk Európában, vagy Magyarországon hol tartanak ilyeneket (természetesen a trópusi fajokra gondolok). A kisebb, idehaza is honos példányokra részletesebben kitérhetsz. :)

A rovarcsapdázás egyéb módszereiről is írhatsz még, miért olyan színűek a virágok, amyilenek (rovarok színlátása), látványos, nagy sziromlevelek haszna, "világító", nagy, fényes felületek stb. Igaz, a fogságba ejtéshez kerestem, de itt egy másik weblap is:

[link]

A foltos kontyvirág érdekes megprozási módszert választott. :) Hasonlóan csapdába ejt (de csak éjszakára, amikor becsukja a szirmait) az amazónasi tündérrózsa (Victoria amazonica, így biztosan megtalálod). Ugyan nem szorosan ide tartozik, de a vadgesztenye virágszínének változása is a megprozó rovarokhoz kötött. (Nem találtam hamarjában erről információt a neten, a lényeg az, hogy először a virág közepe sárga, ami a rovarokat vonzza, de ha megtermékenyült, akkor pirosra vagy rózsaszínesre változik - a mi szemünknek ez nem nagy dolog, de a rovaroknak olyan, mint egy stop-tábla; ha tudsz keress utána részletesebben. Majd nyár végén te is megfigyelheted, érdekes jelenség.) Megint más téma a füge és a fügedarázs kapcsolata (azaz miért nem szaporodik az éghajlatunkon a füge, miért csak díszfaként tartható, ivartalan szaporítással).

Esetleg az esszé végére egy újabb összefoglalás, hogy látható, a növények és a megprozóik kapcsolata igen szoros, sokféle taktikát fejlesztettek ki, hogy a virágport célzottan eljuttassák a fajtársakhoz.

[Természetesen ennél jóval több mindenről lehet írni, én csak tipikus, sok helyen megtalálható élőlényeket említettem, amik nem triviálisak. A méheket vagy a kolibriket se felejstd ki, a méheknél bemutathatod az anatómiájukat is.]