Az anyag gyakorlatilag energia?

Csak bizonyos tekintetben.

Arra gondolok hogy a tömeg spontán nem alakul át energiává.

Mondjuk jobb is mert már mindenki elfüstölt volna.

Azt, hogy az anyag átalakitható energiává és mekkorává.

.

A Hirosimára ledobott atombomba 64 kg uránt tartalmazott, ebből kb 0.5 gramm(!) alakult energiává!

Teljesen rossz a logikád.

Például a fát elégetjük füst és hamu lesz belőle.

Akkor mondhatjuk-e azt, hogy a fa levegőből áll (füst) vagy a fa hamuból áll?

Nem a fa nem levegőből áll, és a fa nem áll tűzből sem, meg hamuból sem, egyszerűen kémiai reakciók hatására a fa más anyaggá tud alakulni.

Ugyanígy az anyag egy része magreakciókban energiává tud alakulni.

De ebből egyáltalán nem következik, hogy az anyag energiából állna.

Ööö. Nem.

Az a szép "m" betű ott nem azt jelenti, hogy "anyag", hanem azt, hogy "tömeg".

Mind a tömeg, mind az energia is a fizikai testek tulajdonsága. (bizonyos értelemben, lásd lenn) A tömeg nem az anyag oldalára "esik", ha muszáj,akkor már inkább az energiával raknám hasonló kategóriába.

Az anyag nyugalmi állapotban is rendelkezik tömeggel, de ha bármilyen energiára tesz szert, azzal együtt a tömege is növekszik.

Így értsd meg a fenti energia=tömeg ekvivalenciát.

pl. ha 25 kilowattóra (90 megaJoule) bármilyen energiát közölsz egy tárggyal, azzal 1 mikrogrammal megöveled a tömegét (ebből következően a súlyát és a tehetetlenségét is), annak ellenére, hogy nem adtál hozzá több anyagot.

Amikor atombombákról beszélünk (#2-es válaszoló), és hogy honna ered a nkleáris folyamatokkal felszabadítható energia, akkor nem elemi részecskék megsemmisüléséről van szó, hanem a nukleáris potenciális energia felszabadításáról. Nyugalmi állapotban is rendelkezik az anyag energiával, ami abból ered, hogy a részecskék hogyan foglalnak helyet egy erőtérben. (valójában az erőtér MAGA fontosabb az anyag definíciója szempontjából, mint a részecske, de erről majd lejjebb.) Például egy tárgy bír gravitációs potenciális energiával attól függően, hogy mekkora a tömege és térben hol helyezkedik el; elektromágneses potenciális energiával, attól függően, hogy milyen az elektromágneses töltése [elektromosság és mágnesesség egyazon dolog, ha még nem szóltak volna] és ez hol tartja a térben. Egy hétköznapi példa. az elasztikus potenciális energia, mondjuk egy kifeszített/elhajlított rugó esetében: ilyenkor valamilyen térfogat és az alak alacsonyabb nyugalmi energia szintű térfogatra és alakra alakítható.

A nukleáris potenciális energia azáltal lesz felszabadítható, hogy az atomok közötti kölcsönhatást rendezed át alacsonyabb energiaszintre.

Az atommagban lévő részecskéket próbálod olyan helyzetbe átrendezni, aminek alacsonyabb a kötési energiája.

Az atomenergia a következőképpen működik:

egy speciális fajta urániumatomot (Uranium-235) neutronokkal bombázol, mire az felszakad két könnyebb (alacsonyabb nyulgalmi energia szinten létező) atomra és elenged 2 vagy 3 neutront (attól függően, hogy 2 lehetőség közül hogyan bomlik fel). Ezek a neutronok aztán újabb urániumatomokkal ütközve megismétlik ugyanezt, olyan láncreakciót indítva el, ami addig termeli az energiát, amíg az összes üzemanyag át nem alakult. A folyamat végén a helyzeti energia (és következésképpen tömeg) kisebb, mint az elején volt.

Eközben az atommagok ugyan széttörnek, de az ELEMI részecskék nem semmisülnek meg!

Ezekről, és hogy mi az anyag valójában, arról mindjárt lejjebb...

"Arra gondolok hogy a tömeg spontán nem alakul át energiává. "

Dehogyisnem ! A rezonanciának nevezett elemi részecskék a másodperc milliomod része alatt energiává alakúl, olyan stabil részecske mint proton vagy elektron is 190 milliárd év múlva mind energia lesz

A húrelmélet szerint, mely ma az egységesen elfogadott elmélet, minden rezgésekből áll ! Nem anyagból. Rezgések frekvenciája szabja meg te mit érzékelsz energiát, elemi részecskét vagy mezőt. minden rezgés és a rezgés pedig energia ! Gyakorlatilag visszajutunk az ősi filozófiákhoz