A kötésszögek kiszámolása mi alapján történik egy vegyületben?

Matematika alapján.

A lineáris alak megfelel egy egyenesnek. Az egyenesszög 180°.

A trigonális planáris megfelel egy szabályos síkháromszögnek. A síkháromszög középpontján egy központi atom foglal helyet, amelyet három ligandum vesz körbe. Egy teljes kör 360°, a harmada 120°.

A tetraéderhez tartozó szög 109,3°.

A torzult téralkatú molekuláknál már azt kell figyelembe venni, hogy a nem kötő elektronpár térigénye nagyobb, mint a kötőpáré. Így a szabályos alkatok kötésszögei torzulnak. Ezeket mérésekkel lehet pontosan meghatározni, egyébként csak becsülni lehet a kötésszögeket.

A V-alakú molekuláknak két típusa van. Az egyik, amikor a síkháromszög egyik ligandumját egy nem kötő elektronpár helyettesíti. Ilyen esetben a nem kötő elektronpár összenyomja a 120°-os kötésszöget, hiszen térigénye nagy, ezáltal a kötésszög kisebb, mint 120°. Pl. SO2. A másik variáció, amikor a tetraéderes téralkat négy ligandumjából kettőt helyettesít nem kötő elektronpár. Hasonlóan mint előbb, a kötésszög kisebb lesz, mint 109,5°. Pl. H2O.

A trigonális piramis a tetraéder egy torzulata. A négy ligandum közül egyet helyettesít egy nem kötő elektronpár Ilyen esetben is a kötésszög kisebb, mint 109,5°. Pl. NH3.