Mi a különbség konformáció és konfiguráció között? Mi az egyik, mi a másik?

A konformáció egymással közvetlenül nem kapcsolódó atomok, atomcsoportok kapcsolódási sorrendje. Egy adott molekula különböző konformációit a szigma-kötés mentén bekövetkező szabad rotáció teszi lehetővé. Az így nyert - azonos összegképletű, de eltérő térszerkezetű molekulákat - konformereknek nevezzük. Pl. az etánban a szén - szén kötés rotációja során a hidrogénatomok egymáshoz viszonyított helyzete egy teljes körbefordulás (360 °) folyamatosan változik, de két szélsőérték között változik. Az egyik a nyitott állású konformer, ami a stabilabb, hiszen a ligandumok ekkor a lehető legtávolabb vannake gymástól. A másik a fedő állású. Ilyen esetben feszültség keletkezik két azonos állású hidrogénatom között, ami miatt ez magasabb energiájú konformer. Szobahőmérsékleten a részecskék hőmozgása egyébként már elég ahhoz, hogy legyőzze ezt az energiagátat, így az etángázban mind a két konformer előfordul. A konformerek fizikai, kémiai tulajdonságai azonosak, csupán konformációjukban különböznek.

A konfiguráció az egymással kapcsolódó atomok, atomcsoportok térbeli elrendeződését jelenti egy központi atom, vagy egy kettős kötés körül. Egy molekula különböző konfigurációit, vagyis magát a konfigurációs izomériát, az teszi lehetővé, hogy itt nincs szabad rotáció. A konfigurációs izomérának két alap típusa a geometriai ill. optikai izoméria. Ezen esetekben egy molekulának nem különböző téralkatairól van szó, hanem két különböző molekuláról. Geometriai izoméria esetében a jelenség oka a kettős kötés mentén gátolt rotáció. Optikai izoméria esetében pedig ha a központi atomhoz négy különböző ligandum kapcsolódik, akkor ezen molekulából kettőt lehet létrehozni és ezek tükörképi párjai egymásnak, viszont bárhogy próbálkoznánk forgatni, fedésbe nem hozhatóak, tehát különböző molekulák.