Relatív és abszolút konfiguráció? Most akkor hogy van ez?
A D és az L jelölés az a relatív konfiguráció jelzése, és a glicerinaldehidre vonatkozik (de ez mit is jelent pontosan? valami olyasmi rémlik, hogy a nemtudomhányadik Catomot kell nézni, hogy jobbra vagy balra néz-e, és ha jobb, akkor a D sorba tartozik, ha bal, akkor az L sor... valaki erősítsen meg vagy cáfoljon meg:) ) és ez nincs összefüggésben a valódi konfigurációval, vagyis ebből nem lehet megállapítani, hogy merre forgatja a fényt. Mondjuk, hogy idáig oké.
És a másik 'típus', az R és S konfiguráció? Ha a CIP szabály alapján megállapítjuk, hogy S-es vagy R-es, az már a valódi forgatóképesség irányát adja meg, vagy azt ténylegesen csak pl. Röntgen-diffrakcióval lehet megállapítani? Ha igen, akkor ez az R S jelölés mire való?
Bocsánat a kisregényért, de remélem, valaki veszi a fáradságot és elolvassa és segít:) Előre is köszönöm!
Az S és az R sem "abszolút" a szó olyan értelmében ahogy te gondolod. Tehát azt nem mondja meg, hogy merre hajlítja el a fényt (és ezt természetesen a röntgen diffrakció se mutatja ki. Ha jól tudom, nem nagyon tudjuk, hogy mi szabja meg, hogy a fény milyen irányban fog elhajlani).
Szóval a különbség az LR és az SD nomenklatúra között az, hogy az SD esetén a ligandumok közti rendűség egyértelműen kijeleöl egy (abszolút) körüljárási irányt, míg az LD esetben a gliceraldehidből történő levezetés miatt ez az irány relatív.
Mind az L (laevus) / D (dexter), mind az R (rectus) / S (sinister) rendszer egyértelmű egy-egy molekulára nézve. Más kérdés, hogy az L/D rendszert ma már alig-alig használjuk, főleg a biokémiában terjedt el, a hagyomány miatt. A kémikusok főleg az R/S rendszert preferálják.
Az optikai forgatóképesség nem a ligandumok (tankönyvi) rendűségétől függ, hanem attól hogy a jobb irányban cirkulárisan poláros vagy a bal irányban cirkulárisan poláros fény terjedési sebessége nagyobb-é a molekulák által alkotott közegben. Mivel ez kvantummechanikai számítások nélkül nem triviális, hozzá szokták tenni a nevekhez hogy (+) vagy (-). Egyébként a forgatóképességhez nem kell hogy egy szénatomnak 4 különböző ligandja legyen, elég ha a molekulák aszimmetrikusak (pl. allén-származékoknál).
A forgatóképességet a legtöbbször egyszerű megmérni polariméterrel, így még koncentráció-meghatározásra is alkalmas lehet, ha tudjuk hogy az oldat csak az egyik enantiomert tartalmazza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!