Ozmium42 kérdése:
Igaz az, hogy nem "nem tudjuk, hogy néznek ki az atomok",
hanem tudjuk, hogy nem néznek ki sehogy?
Onnan tudjuk hogy kor alakuak es hogy az elektronok keringenek, hogy az univerzumban minden igy van! Bolygok keringenek a nap korul, a bolygok korul keringenek a holdak, a nap is kering az tejutrendszerben.. ha ez kifele tagulva igy van akkor befele is igy van minel kisebb reszekre daraboljuk szet az anyagot. Eloszor ez csak elmelet volt, de kesobb elektronmikroszkoppal meg foton mikroszkoppal bebizonyitottak.
2014. nov. 20. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
2/13 Birtalan Balázs válasza:
Így nézz ki elektronmikroszkóppal a hidrogénkötés:
[link]
2014. nov. 20. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
3/13 A kérdező kommentje:
#2: a vizuális leképezés csalás. Valójában a műszer térerősségeket regisztrál bizonyos pontokon, és számítógéppel konvertálják vizuális képpé a mérési adatokat. A hidrogén-híd kötés nem "így néz ki", csupán így teszik szemléletessé a mérési adatokat. A kép jelentése gyakorlatilag annyi, hogy ahol a kötés van, ott nagyobb az elektronsűrűség, és ahol nincs kötés, ott kisebb. Sem igazi atomokat, sem igazi elektronokat nem látunk.
4/13 Birtalan Balázs válasza:
Én nem azt mondtam hogy "így nézz ki a hidrogénatomkötés", hanem azt hogy "Így nézz ki elektronmikroszkóppal a hidrogénkötés" :)
2014. nov. 20. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
2014. nov. 20. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Erősen emlékeztet összekapcsolódott szappanbuborékokra. Azoknál is ott van "buborékanyag-tömörülés", ahol egymásba kapaszkodnak.
Vajon meg tudnánk azt állapítani, hogy az "elektronbuborék" az energiaszint-váltáskor fénysebességgel zuhan-e össze vagy tágul ki? Tudunk ma már mérni ilyen kis távolságon ilyen nagy sebességet?
2014. nov. 20. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 A kérdező kommentje:
Még csak nem is elektronmikroszkóp, hanem atomerő mikroszkóp (AFM).
Azt kéne tisztázni, hogy mit értesz az alatt, hogy "így néz ki". Fénymikroszkóp alatt természetesen már sehogy se néz ki, mert a fény hullámhossza jóval nagyobb. De nem hiszem, hogy a "kinéz" ilyen fokú leegyszerűsítésének sok értelme van.
2014. nov. 20. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
9/13 A kérdező kommentje:
Nos igen, a véleményemet nem véletlenül fogalmaztam meg a kérdésben.
Kinézni valahogy az tud, aminek van látványa. A látvány pedig a szem receptorainak és az agy képalkotó tevékenysége során jön létre. Egy tárgy akkor néz ki valahogy, ha fotonok érkeznek a felületéről, és ezt látjuk. A szemünk felbontása miatti korlát javítható nagyítással (fénymikroszkóp). Egyetlen atom ezért már elvileg sem látható, mert nem bocsát ki fotont, és ha ki is bocsát, azt a szemünk nem érzékeli, és ha érzékeli is, egyetlen foton akkor sem hordoz vizuális információt, csupán egy pont felvillanását érzékelhetnénk. Vagyis nem csak arról van szó, hogy az atom olyan kicsi, hogy bármilyen nagyítóval sem lehetne látni, hanem az atom a méretéből, és a látás fizikájából adódóan definitíve lehetetlen látni. Vagyis nem néz ki sehogy.
A másik dolog, hogy az atomok és a kötések nem statikus dolgok, tehát nem úgy van képük, mint mondjuk egy almának. Inkább ahhoz lehetne hasonlítani, hogy mondjuk hogy néz ki egy város autóforgalma. Lesz ahol sűrűbben vannak autók, lesz ahol alig, és ebből összeáll egy kép, de a valóság egy dinamikus valami. Bizonyos elméletek szerint pl. az anyag hullámokként van jelen, pl. állóhullámokként. Egy vízfelület hullámait is le lehet fotózni, de maguk a hullámok a képen valójában a vízfelület pillanatnyi tulajdonságai lesznek.
2014. nov. 21. 05:58
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
