Hogy fogyhat el egyszer az ivóvíz?

De, elfogyhat: ha szennyvíz lesz belőle.

Azért nem fog elfogyni, mert közben annyira megemelkedik az ivóvíz ára, hogy érdemes lesz gyártani.

Konkrétan sehogy.

Viszont, a nagy mennyiségű sótlanítás piszok sok energiát igényel, és jelenleg abból sem állunk túl jól. Nap energiát lehet használni, de pusztán napfénnyel párologtatni a vizet megint sok idő, és nagy terület, és nem kevés nyersanyag.

Az öntözés meg a vízhiányos területeken egyszerűen szükséges, különben éhínség alakul ki. Nekünk itt Európában, pláne, északabbra sohasem lesz víz problémánk, maximum víz tisztasági probléma, de ugyanez Afrikában, Ázsiában rendkívül nagy veszély. És bárhogy nézzük, csak a két említett helyen lakik a világ lakosságának tekintélyesebb része.

Termeszetesen nem a H2O molekulak fognak elfogyni, mert azt ha akrjuk, akar benzin egetesevel is elo tudjuk allitani. Ami elfogy, az a TERMESZETES ivovizkeszlet, vagyis az a viz, ami kint folydogal a termeszetben, es mindenfele atalakitas nelkul (vagy minimalis tisztitassal) ivovizze alakithato. Azt, hogy mi az ivoviz, torvenyek szabalyozzak, azaz mi lehet benne es mi nem, mik a hatarertekek, stb. Ezen a listan nem csak olyan dolog van, ami nem lehet a vizben, de olyan dolog is, ami mindenkeppen kell, hogy legyen benne. A desztviz pl azert nem ivoviz, mert nincs asvanyi anyag tartalma. Sajnos a tenger sotalanitasa azon kivul, hogy draga, meg csak nem is ivovizet eredmenyez, mivel gyakorlatilag desztvizrol beszelunk. Persze miuatan visszasozzak, mar ivoviz lesz.

Mivel a termeszetes vizeinkben egyre tobb a mindenfele vegyszer- es gyogyszerszarmazek, ezert egyre nehezebb oket ihato tisztasaguva tisztitani. Emellett persze vannak asvanyvizek, de ezekbol veges keszlet all a rendelkezesunkre.