A Föld ivóvízkészletével kapcsolatos kérdés?

De, visszakerül - csak éppen a meglévő ívóvíz szennyezett, akkor a belekerülő is az lesz.

Ezt úgy képzeld el, hogy az ivóvíz készlet egy nagy tó. Ennek a tónak egyre nagyobb része nem alkalmas ivásra (se öntözésre néhány helyen). Persze, amikor elpárolog, akkor (nagyrészt) tiszta lesz, de sajnos, a levegő is mocskos, így a leeső eső szépen kimossa a levegőből a kosz és salak egy részét, tehát leesik koszos, ivásra szintén nem túlzottan alkalmas víz. Ami befolyik a szennyezett tóba, tehát továbbra sem iható.

De a legnagyobb probléma az ivóvíz eloszlása: egyre nagyobb területek sivatagosodnak el. Ezeken a helyeken nem esik elég eső, és a folyókat (tavakat) szabályosan lecsapolják, hogy öntözzenek vele. Ez gyorsítja a sivatagosodást, és így egyre több és több ember kerül egyre messzebb a víztől.

Igazából teljesen a víz nem fog elfogyni, hiszen mindig meglesz, ha máshol nem, a tengerben. Csak éppen a sótalanítás egy drága, és leginkább energiaigényes eljárás - és jelenleg a szomjazók leginkább szegény országokban laknak, ahol senki sem húz fel desztilláló üzemeket...

A mennyiségi probléma csak az érem egyik oldala, a másik a minőség.

A potenciálisan ivóvízként használható felszíni víz jelentős része alkalmatlan fogyasztásra (szerves szennyezők, toxikus anyagok, vegyszerek, baktériumok levese), és ezt úgy értsd, hogy a tisztítása nagyon drága, gazdaságtalan. Ezek valóban javarészt megújuló erőforrásként viselkednek, de azért itt is lehet szépet pusztítani az egymással versengő fogyasztók miatt (lásd Aral tó, illetve annak kiszáradt gödre)

Az emberiség jelentős része a felszín alatti vízkészletet fogyasztja, ami viszont nem megújuló, erősen apad.

A víz szempontjából (és sok más erőforrás, pl. élelmiszer) nem is a mennyiség/minőség, hanem a megfelelő allokáció, elosztás a probléma, amit a csökkenő készletek, klímaváltozás csak megerősít.

Természetesen mindenre van megoldás (pl. tengervíz sótalanítása) csak ezek nagyon költségesek.

Globálisan nézve igazad van, de van alapvetően négy nagy probléma a vízkészlet ELOSZTÁSÁVAL.

1. Időszakos vízhiány

Összességében évi átlagban van elég víz egy adott területen, de pl. nyáron hónapokig súlyos aszály van. Ez bőven elég ahhoz, hogy a mezőgazdaság, energiaellátás és akár az ivóvízellátás is súlyos károkat szenvedjen, mert ha nem folyik a víz a csapból, hiába mondod valakinek, hogy "majd karácsonykor lesz bőven víz". Ez ellen víztározókkal lehet védekezni, de a legtöbb országnak erre nincs pénze, és a gátépítés számos egyéb problémát felvet (folyó élővilágának veszélyeztetése, alvízi országok vízbiztonságának kérdése).

2. Vízhiányos területek

Vannak területek, ahol éves átlagban is a szükségesnél jóval kevesebb a víz. Például a Közel-Keleten hiába mondod, hogy a kiöntött víz úgyis elpárolog és visszakerül a rendszerbe, az elpárolgott víz jó eséllyel valahol egészen máshol fog kihullani. Ez ellen a víz szállítása az egyetlen megoldás, amiben a folyókra vagyunk utalva (pl. Egyiptom esete a Nílussal). A folyók védelme ezért nagyon fontos, és itt a vízszennyezés mellett éppen az 1. pontban említett gátépítések és folyószabályozások jelentenek súlyos problémákat.

3. Szennyezett ivóvíz

Hiába van bőven vized, ha az ihatatlan, és nincs pénzed megtisztítani. Ez elsősorban a sűrűn lakott, szegény területeken (pl. India) nagy gond, de a gyors iparosodás miatt tulajdonképpen az egész világon egyre több pénzt és energiát emészt fel a víztisztítás (ami természetesen pénzt vesz ki a gazdaságból, és növeli a környezetszennyezést). A szennyezettség nem csak az ivóvíznél gond, hanem a mezőgazdaságban is, a vízben lévő káros anyagokat felveszik a növények, a nyári aszályok idején kiszáradó talajvíz helyére pedig a parti területeken benyomul a sós tengervíz, terméketlenné téve ezzel a földeket.

4. Egyirányú folyamatok

Sajnos az éghajlatváltozással a víz körforgásában egyirányú, visszafordíthatatlan folyamatok (olvadás) jelentek meg. A Himalája és az Andok gleccserei gyorsan olvadnak, a vizük pedig a folyókon keresztül az óceánokba kerül. Indiában a gleccserek vize százmilliók ivóvízellátását biztosítja, az olvadással ez kerül veszélybe. A megoldás itt a tengervíz sómentesítése lenne, ez azonban nagyon költség- és energiaigényes, sok ország nem is engedheti meg magának, de ha mégis, akkor ugye a víztisztítás gyorsíja az éghajlatváltozást...