Engem az oldatok töményítése kellene. Az hogy egy hígabb oldatból hogy lehet töményet készíteni?

Bepárlással.

A feladat esetén meg tudni kéne, hogy szobahőn mennyi a telített cukoroldat koncentrációja - annál töményebb (s stabil) oldatot nem lehet készíteni. S ez a 40 m/m % kicsit nekem első ránézésre soknak tűnik.

Ha meg csak egy elméleti feladat: becsapós!

Sok adatra nincs szükséged :D.

Csak tudd, hogy mi a m/m%!

Itt nem bepárlásról van szó. Egyszerűen cukrot adsz hozzá, amitől töményedik az oldat.

A 200 g cukor - mivel tiszta anyag - 100 m/m%-osnak tekinthető.

Az eredeti x g oldat 15 m/m%-os.

A keletkezett oldat (200+x) g és 40 m/m%-os.

A keverési egyenlet alap

(Hopp véletlen elküldtem)

A keverési egyenlet alapján a kiindulási oldatok és anyagok tömegszázalékával kapott szorzat egyenlő a keletkezett oldat tömegszázalékának szorzatával, azaz a kiindulási oldatok ill. anyagok:

m1=200 g, w1=100 m/m%

m2=x g, w2=15 m/m%

A keletkezett oldat:

m3=200+x g, w3=40 m/m%

Az egyenlet:

m1*w1+m2*w2=m3*w3

20000 + 15x = 8000 + 40x

16000 = 25x

x=640

Azaz 200+640=840 g oldat készíthető.

Általánosságban egy oldat töményítése azt jelenti, hogy megnöveled az oldott anyag és az oldószer arányát az oldott anyag javára. Ezt kétféleképpen van lehetőséged megtenni: vagy az oldószert vonod ki az oldatból, vagy az oldott anyag mennyiségét növeled meg az oldatban (esetleg ezek tetszőleges mértékű kombinációja).

Az oldott anyag mennyiségét annak oldathoz való hozzáadásával tudod megnövelni, míg az oldószer kivonására sokféle módszer létezik, de a leginkább használatos a már fentebb említett bepárlás. (Ez nem keverendő össze a lepárlással: a kettő között az a különbség, hogy bepárlásnál az oldat, míg a lepárlásnál az oldószer a lényeg.) Ennek során hőt közlünk az oldattal, amelyből így nagyobb ütemben távozik az oldószer, tehát az oldat töményedni fog.

Azonban vannak olyan esetek, amikor az oldatban lévő oldott anyag érzékeny a hőre, tehát hőközlés során hajlamos elbomlani vagy kötései felszakadni (pl. fehérjék, C-vitamin, stb.). Ezekben az esetekben speciálisabb oldószerkivonást alkalmaznak, ilyen lehet pl. a szárítás vagy a fagyasztva szárítás, vagy ritkábban oldószer-elvonó anyagot kevernek az oldathoz (pl. sót).