Mit jelent a kvantumfizikában, hogy egy elektron helyzete csak valószínűsíthető? Valódi véletlen egy elektron helyzete?

A kvantummechanika valószínűségekkel operál. A koppenhágai interpretáción belül van egy úgy nevezett Born-szabály, ami azt mondja ki, hogy a hullámfüggvény abszolút érték négyzete egy sűrűségfüggvény.

ψψ*=ϱ(x), ahol x egy konfigurációs téren értelmezett konfigurációs paraméter. Ezzel a szabállyal térünk át a valószínűségszámítás területére. Első kvantálásból tudjuk, hogy az a pozíció operátora a konfigurációs paraméterrel való szorzásnak felel meg, szóval ha szeretnék tudni egy része pozíciójának várható értékét az alábbi integrált kell kiszámítanunk:

∫ ψ x ψ* dx = ∫ ϱ*x dx = <x> (teljes térre integrálunk, -végtelentől +végtelenig)

Ugye az egyes pozíciókat súlyozzuk a bekövetkezési valószínűségeikkel, majd összeadjuk őket, ez adja a várható értéket. Ez valószínűségszámítás. Ebből látható, hogy a részecskének nem pozíciója van, hanem sűrűségfüggvénye, amely leírja azt is, hogy hol mekkora valószínűséggel van. Ezért van az alagúteffektus is, mert a végtelen nagy potenciálgát túloldalán is van némi valószínűsége a pozíciójának. Minden más mennyiség várható értékét is hasonlóan lehet kiszámítani, ezért írtam azt, hogy valószínűségekkel operál. Mindennek csak valószínűsége van. Mikor kiszámolsz valamit nem tudod azt mondani, hogy x=5-ben van, hanem csak azt tudod mondani, hogy x=5-ben az 80% eséllyel.

"végtelen nagy potenciálgát"

VÉGES nagy potenciálgát - a többi stimmel.

A különböző tudományos kutatások úgy mutatják, hogy a kvantummechanikai véletlen az valódi véletlen. Tehát nemcsak az van, hogy nem tudjuk pontosan megmérni - hanem ott tényleg valódi véletlen jelenségek vannak.

Ez a szabad akaratot annyiban érinti, hogy eszerint NINCSEN előre meghatározva minden - nem is lehet előre meghatározni, mivel létezik véletlen.

Ezért aztán létezhet szabad akarat. Nem biztos, hogy tényleg létezik - de elvi akadálya nincsen.

[link]

Itt olvasgathatsz ilyen dolgokat, azt hozzátenném hogy szerintem erre a kérdésre a válasz olyasmi mint a van-e Isten kérdésre, mindenki az egyéni vallási hovatartozása, hite szerint eldönti.

A te problémád igazából az, mi a "helyzet". Ugye a földön heverő ágyúgolyó helyzete világos. Látod. Viszonyítani tudod. Mondhatod, hogy a faltól 3 méterre. És még sok hasonlót mondhatsz. Na de mi van az elektronnal? A "helyzetét" valahogy érzékelni kéne, hogy mondhassad: ott van. Csak hát a kvantumfizikában olyan kicsiny elemekkel dolgozunk, hogy ott nem lehetséges az ilyenfajta érzékelés. Tehát valami mást kell kitalálni. Az érzékelés ez esetben az lesz, hogy a "hatását" vizsgáljuk. Az ágyúgolyót például, ha a párnádra teszed, benyomja. Ez a hatása, világos, érzékelhető. Az elektron hatását kicsit másképp kell érzékelni.

És most jön a valószínűség. Azt mondjuk, hogy az elektron pontos helyét úgy, ahogy az ágyúgolyóét, nem lehet megmondani, mert semmivel nem tudjuk efféle módon érzékelni. Ha viszont azt mondjuk, hogy helyzete olyan, mint egy valószínűségfüggvény viselkedése, akkor mindenféle hatást, amit mérni képesek vagyunk, helyesen és ellentmondásmentesen megkapunk. Ha pedig így van, akkor ezt a valószínűségfüggvényt tekintjük az elektron "helyzetének", hiszen kiválóan tudunk bánni vele.

Viszont ennek sem a szabad akarathoz, sem az elrendeléshez semmi köze. Szabad akarat, mint ilyen, nem létezik. Ha ugyanis létezne, akkor szabad neki bármilyen természettörvényt a feje tetejére állítani. De ilyen soha senki nem tapasztalt. Ekkor két eset van. Vagy nincs szabad akarat, vagy van ugyan, de a lehetőség sose került alkalmazásra (azaz önkorlátozás van, a lehetőség adott, de nem alkalmazzák - hogy miért nem, az egy másik problémakör).