A modern biológiai rendszertan hogyan működik?

0. Ez nem egy veréb, hanem a kék cinege besorolása.

1. Nyilván nem csak ez a nyolc szint van. Beszélhetünk ezeken kívül rengeteg köztes csoportról (számos köztes kategóriát bevezethetünk). Lényegében annyi kategória hozható létre, ahány elágazás (fajképződés) volt az adott vonalon (persze ezek közül nem ismerjük mindet).

Például a gerincesek és a madarak között a következő csoportok lehetnek (abszolút a teljesség igénye nélkül!):

Vertebrata > Tetrapoda (szárazföldi gerincesek) > Amniota (amnion burokkal rendelkezők) > Diapsida > Archosauromorpha > Dinosauria > Aves

És még rengeteg lehetséges csoport kimaradt.

[link]

[link]

2. Még ma is szoktuk használna a Linné által megalkotott rendszertani kategóriákat, de egyrészt, mint fentebb írtam, a kategóriák száma jócskán kibővült, másrészt sokszor nem egyértelmű, hogy egy csoportot milyen szinten is kéne besorolni. Például sokszor a gerinceseket sorolják be törzs szinten, míg a gerinchúrosokat szurpertörzsként (bár ez a fajta besorolás ma ritkább). Igazából ez a lényegen nem változtat.

[link]

3. Elvileg minden rendszertani csoport tagjai közös őstől származnak. (Gyakorlatilag azért nem, mert sok esetben még mindig nehéz eldönteni, hogy tényleg közös ősük volt-e a csoport fajainak.) Ez már Darwin óta elfogadott. Az újabb filogenetikai szemlélet elterjedése óta annyit változott a helyzet, hogy ma már csak a monofiletikus csoportokat tekintik rendszertani csoportnak. Ez azt jelenti, hogy a csoportba bele tartozik a közös ős, és az összes tőle származó faj is. Régebben megengedték a parafiletikus csoportok létét is, amikor a csoportba beletartozik a közös ős, de nincs benne az összes tőle leszármazott faj. Ezeket ma már szigorúan véve nem tekintjük rendszertani csoportnak. Ilyen például a hüllők vagy a halak csoportja, növények közül pedig a harasztok és a nyitvatermők. (A teljesség kedvéért: a harmadik típus a polifiletikus csoport: ez nem tartalmazza a közös őst. Ilyen például az állandó testhőmérsékletű állatok csoportja (madarak + emlősök). Ugyan az ilyeneket már régóta nem tekintjük rendszertani csoportnak, de számos korábban megalkotott rendszertani csoportról kiderült, hogy polifiletikus.)

[link]

[link]

4. A rendszertani kategóriák közül csak a fajt lehet definiálni (és azt se egyszerű...). Voltak próbálkozások a többi definíciójára is, de nem igazán tűnik lehetségesnek. Csak relatív helyzetet jelölnek (melyik csoport melyiknek a részhalmaza).

#2

Kérlek, akár egy tucatnyit is. :) Van bőven, egyik sem tökéletes.

A legelterjedtebb a biológiai fajkoncepció szerinti definiálás:

"A faj olyan, egymással potenciálisan vagy ténylegesen kereszteződni képes populációk csoportja [azaz az egyedeik egymással képesek szaporodni], amelyeket más populációktól reproduktív izoláció választ el."

(angolból fordítottam, nem 100%, hogy tökéletes, de a lényeg ez)

Más megfogalmazásban (és némileg kiegészítve, de a lényeg ugyanaz):

Egy fajba tartoznak azok az egyedek, melyek közös származásúak, fontosabb külső és belső tulajdonságaik hasonlóak, egymással szaporodni képesek, és termékeny utódokat hoznak létre.

Tehát e szerint a szemlélet szerint az egy fajhoz tartozás lényege az egymással való szaporodóképesség. Ezzel számos nehézség adódhat (őslények vizsgálata, aszexuálisan szaporodó élőlények), ráadásul a tényleges elhatárolás is sokszor nehéz (néha lehetetlen), ezért számos más fajdefiníciót is megalkottak (ezek a linkekben [angol nyelven] megtalálhatók).

[link]

[link]

[link] _problem

[link]