Radioaktivitás kérdés?

Csak az elsőre térnék ki, a többire a wikipédiában megtalálod a választ:

[link]

A felezési idö egy statisztikus összefüggés: sok atom esetén áll fenn, ill. értelmezhető.

1 darab radioaktív atommag esetén csak az elbomlás idejének várható értékéről, vagy egy időszakban a valószínűségéről beszélhetünk - elméletileg.

Gyakorlatilag nincs értelme, mert mindig keletkeznek újak, bomlási sorok, kozmikus sugárzás, stb. révén.

1 db atommag esetében nincs értelme a felezési idővel számolni.

De előbb-utóbb az egyedüli sugárzó atommagnak is sikerül visszatérnie normál állapotába, és akkor nem sugároz tovább.

Első válasza jól és könnyen értelmezhető. A felezési időknek csakis nagyszámú sugárzó atommag esetén van értelme.

1. Egy atommag a felezési idő alatt 50 % valószínűséggel bomlik el = sok atommagnak a felezési idő alatt 50 %-a bomlik el.

2. A radioaktív bomlás vagy alfa, vagy béta, vagy gamma részecskéket bocsát ki. Az alfa vagy béta részecskék azonban általában még az anyagban elnyelődnek, és az elnyelődés során keletkezhet gamma sugárzás. Ezért sokszor az alfa- vagy béta-bomlókat is gamma-részecskéken keresztül érzékeljük.

3. Nem, a radioaktív atommagok csak egyszer, a bomlás pillanatában sugároznak bármit is. Egy nagyon sok atomot tartalmazó anyagban a bomlások időben kb. egyenletesen következnek be, ezért a sugárzás is egy monoton sugárzásnak tekinthető.