Valaki el tudná magyarázni az izotópok által kibocsátott sugárzást?

Szerintem ha teljesen kimaradt, akkor kezd itt:

[link]

Aztán nézd meg az alfa, béta, gamma sugárzást, és az összes kérdésedre meglesz az érthető válasz :)

A túl sok proton azt jelenti, hogy az atom stabil izotópjaihoz képest az adott nukleonban kevesebb a neutron.

A pozitron előbb utóbb lelassul, ezután pedig rögtön annihilálódik (hacsak nem vákuumban vagyunk), azaz elektronnal egyesülve két gamma foton keletkezik (hiszen a pozitron az elektron antirészecskéje).

Az első eset a B- bomlás, ez elektron sugárzással, azaz béta sugárzással jár. A második eset a béta+ sugárzás, ez pozitron sugárzással jár, lényegében ez is bétasugárzás, de ugye a pozitronok elég hamar megsemmisülnek. Az elekton befogás során nem képződik részecske sugárzás. Mindegyik esetben képződhet gamma sugárzás, mivel a bomlás során a mag alacsonyabb energiaállapotba kerül, és a felesleges energia (részben) így távozik. Ezen kívül képződik neutrínó vagy antineutrínó (a bomlás típusától függően). A gyors elektronok lelassulásakor emellett Röntgen-sugárzás is képződhet.

"ha túl sok neutron van, akkor a neutron(ok) protonná és elektronná (+ még valamivé)" még valami = 1 db antineutrínó. Gamma sugárzás akkor jön létre, ha az alfa vagy béta bomlás során keletkező leánymag gerjesztett állapotban van (nem minden anyag esetén), akkor "fölös" energiáját egy gamma-foton fogja elvinni a mag ún. relaxációja során.

"vagy elektront "szippant" be az atommagban és ott egyesülnek energiafelszabadulás kíséretében. "

Ez az ún. K-befogás.

e- + p+ ==> n0 + neutrínó.

A "túl sok" proton vagy neutron magban nagyon egyszerűen annyit tesz, hogy a megerők nem képesek tartósan összetartani a magot, ergo a mag instabil, vagyis az elem radioaktív.

"...illetve ha a protonból pozitron lesz, mi történik a protonhoz tartozó elektronnal? "

Béta bomlások:

p+ ==> n0 + ß+ + neutrínó (ß+, vagyis pozitron (e+) sugárzás). Itt egy elektron a burokból a környezetbe sugárzik, nagy ionizálóképessége és relatíve kis kinetikus E-ja révén rendkívül kicsi az áthatolóképessége, ez nem tekinthető $ sugárzásnak, mivel NEM közvetlenül magból ered.

n0 ==> p+ + ß- + antineutrínó (ß-, vagyis elektron (e-)sugárzás)

p+ + e- ==> n0 + neutrínó (analóg folyamat a $+ bomlással)

Remélem mindent érthetően írtam le, ha mégsem kérdezz bátran.

Minden élő dolog folyamatosan cseréli a szén-14-et a környezettel élete során, az anyagcsere révén a 14C/12C arány nagyjából állandó.

Mihelyt meghal, ez a csere megáll és a szén-14 mennyisége fokozatosan, pontosan meghatározott sebességgel csökken a radioaktív bomlással. Felezési ideje 5736 év.

A #7 válaszoló jól összefoglalta a módszer lényegét, csak pár dologgal egészíteném ki.

A C14 módszer nem az életkor meghatározására alkalmas, hanem azt tudjuk vele megmondani, mennyi ideje pusztult el egy élőlény.

A 14-es szénizotóp folyamatosan képződik a légkörben a kozmikus sugárzás hatására nitrogénből, a bomlás és a képződés sebessége lényegében megegyezik, ezért a két izotóp aránya a légkörben állandó. (Egyébként a szénnek van még egy stabil izotópja, a 13-as, kis arányban ez is megtalálható a légkörben és az élőlényekben.)

Amennyiben tudjuk, mekkora (volt) a kettő aránya a légkörben, és mekkora az arányuk a mintában, meg tudjuk mondani, mennyi ideje pusztult el az élőlény (a #7 válaszoló által írtak miatt).