Vajon az űrben, keringési magasságon fogná-e egy egyszerű asztali rádió a földközelben, "hétköznapi" rádióállomások által kibocsátott jeleket?

Mit értesz azon, hogy keringési magasság? A Föld körül lehet keringeni 2-300km magasan is meg sok-sok tízezer km magasan is.

Ha az ISS-re gondolsz, akkor közönséges rádióvevőkkel talán nem, ui. az adóantennák vízszintesen erősen nyalábolva sugároznak, felfelé elég kevés jut az adóenergiából. Viszont egy jó vevőantennával már simán mehet a vétel, mert úgy már lehet venni a talaj által visszavert hullámokat, na meg távolabb a vízszintes nyalábot is. Az egész persze függ a hullámhossztól is.

Nagyobb gond lehet abból, hogy pl. az URH sávban többször ki van osztva ugyanaz a frekvencia egymástól 100+ km-re lévő adóknak. Nagyobb távolságról ezek a jelek zavarhatják egymást.

Az amit kitaláltál nem hülyeség. Legalábbis gondolkodtál rajta :)

Amúgy nem tudnak az űrhajósok sima rádiót hallgatni ,mert a tratoszféra visszaveri ezeket a rádiójeleket az egünkről. Így nem tud kijutni a sima rádióadás. Pont ezt használják ki a rádióadók.

visszafelé is pont ugyanezért nem működik ilyetén a dolog.

Harmadik: Ez azért nem olyan egyszerű. Te meg inkább nézz utána a dolgoknak, mielőtt leírsz olyasmit, ami nem igaz.

Az ionoszféra visszaveri a rövidhullámú rádióadásokat (pontosabban csak egy részüket, de ez elég ahhoz, hogy messzebbre terjedhessneek - ám a rövidhullámon már gyakorlatilag nem folyik kereskedelmi műsorszórás a sáv túlzsúfoltsága és a minőségi problémák miatt. A felső légkör különböző rétegeiben az eltérő hőmérsékletű rétegek határán a törésmutató megváltozása folytán szintén sok hullámhosszon van visszaverődés, vagy akár két réteg között többszörös visszaverődés. E visszaverődések azonban soha nem olyan mértékűek, hogy a hullámok ne jutnának ki a Földről. A VHF sávban (kb. 50MHz és fölötte) sugárzott hullámok igen jelentős része képes elhagyni a légkört, az UHF sávban (kb. 400MHz fölött) még inkább.

Pl. az ISS kiterjedten használja a 130-145MHz környéki frekvenciákat. Az oroszok 120MHz körüli frekvenciákat is használtak. Ezeken a frekvenciákon az ISS-sel már egy botantenna és párwattos adó segítségével is létrejön a kapcsolat, ui. az ISS-en több űrhajós egyben amatőr rádiós is. Ezek rendkívül közel vannak a szokásos FM rádióadások frekvenciájához.

[link]

Közismert, hogy az 1936-os berlini olimpia televíziós közvetítése volt az első olyan teljesítményű adás, amelynek hullámai a tudósok szerint már elérték a bennünket környező közelebbi csillagokat. Abban az időszakban 40-45MHz között folytak az adások. Ez alulról közelíti a manapság is használatos URH-frekvenciákat.

[link]

Szóval az ISS-en az űrhajósok kis rákészüléssel foghatnák a közönséges URH-adásokat. Más kérdés, hogy kisebb dolguk is nagyobb ennél, na meg biztos vittek magukkal zenéket.