Mi a különbség az atom es az w elem kozott?

Az elem olyan (kémiai) anyag ami csak egyféle (protonszámú) atomból épül fel. (Másképpen fogalmazva olyan anyag, ami kémiai módszerekkel tovább nem bontható).

Tehát minden elemnek megvan a jellemző atomja. Ezért lehet, hogy az atom és az elem fogalma néha összemosódhat. Ugyanakkor elem esetében nem értelmezünk tömeget, hiszen az attól függ, az adott mintában mennyi atom van (egy Na atom tömege pedig nem 23 g, az elég nagy volna, egy mól Na atom tömege 23 g).

A rendszámot az atom és az elem esetében is értelmezhetjük, atom esetében a protonszámot jelenti, az elem esetében pedig megegyezik az öt alkotó atomok rendszámával és egyben az elem helyét (sorszámát) is jelzi a periódusos rendszerben.

Igen. A vegyületekben többféle, különböző rendszámú atom van, amelyek elsőrendű kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.

Például egy vízmolekula egy oxigénatomból és két hidrogénatomból áll. A szén-dioxid molekula egy szénatomból és két oxigénből. A konyhasó (nátrium-klorid) egyenlő arányban tartalmaz nátrium és klór atomokat (illetve valójában ionokat, de ez nem jelent érdemi különbséget).

Remélem nem zavarok be, de az én legjobb tudásom szerint a különbség így sokkal egyszerűbb:

Az elem az, ami a periódusos rendszerben van. Például a szén. Az elemeket a rendszámuk alapján lehet megkülönböztetni, a rendszám pedig egyenlő a protonok számával. Azonban, míg minden szén atomban ugyanannyi a protonok száma (hiszen pont ettől szén, és nem más), a neutronok száma eltérhet, és ezért más a tömegszám. Na itt jön be a különbség az elem és atom között. Az elem lefedi az összes változatot. Az atom pedig egy konkrét részecske, amelyik a különböző változatok (izotópok) közül csak az egyik.

Konkrétan: a szénnek, mint kémiai elemnek 3 stabil izotópja van. Mind a háromban 6 proton van, neutron viszont 6, 7 vagy 8. Mind a három izotóp szén, vagyis ugyanaz az elem. Viszont ha veszek egy maréknyi szén atomot, akkor az a különböző izotópok keverékéből áll, és ha kiragadok egyetlen atomot, akkor az a három izotópból az egyik. Szóval az elem egy tágabb gyűjtőfogalom, ami magába foglalja az izotópokat, az atom pedig egyetlen részecske.

A kérdést már megválaszolták, de pár pontatlanságot hadd javítsak ki.

A kérdésben: nem 1 db Na atom tömege 23 g, hanem 1 mól Na, azaz 6*10^23 db Na atom tömege 23 g. Az elem tömegéről nincs értelme beszélni. A fenti válaszokból remélem világos, miért nem.

utolsó:

A szénnek 2 stabil izotópja van, a 12-es és a 13-as.

Amikor én iskolába jártam, akkor arra táblázatra ELEMEK periódusos rendszere volt írva, ahogy az helyes is. Sajnos manapság már a tankönyveket is hülyék írják.

A Mengyelejev ugyanis az ELEMEKET rendezte periódusos rendszerbe:

[link]

Az elem egy elvont, általánosabb fogalom. Egy ember által mesterségesen kreált halmaz, ami a különböző atomok csoportosítására való. Az atom ezzel szemben egy "kézzel fogható", valódi, fizikai objektum.

Vegyük például a bórt. A természetben előforduló bór 20%-a B-10, a többi B-11. Amikor egy bór atomról beszélsz, akkor érdemes megmondani, hogy a kettő közül melyikről van szó. Kémiailag egyformák, de a magfizikai tulajdonságaik pl. már lényegesen eltérnek.

Amikor a bórról, mint elemről beszélsz, akkor általában beszélsz erről a 2 féle atomról (izotópról). A periódusos rendszerben megnézed a tömegét, oda 10,8 van írva. A fent írtak miatt 1 mól bórnak ugyanis ennyi a tömege. Amikor elemekről beszélsz, akkor (talán épp emiatt) általában makroszkópikus anyagmennyiségekről van szó.

A periódusos rendszerben azért tekintünk egy elemhez tartozónak minden azonos rendszámú atomot, mert azok KÉMIAILAG AZONOSAK. Másrészt Mengyelejev még talán nem is tudott az izotópok létezéséről.

Érdemes a róla szóló bejegyzést is elolvasni:

[link]