Hogy lehet valaminek a korát megállapítani?

Széntartalmú maradványok esetén megoldható pl. radiokarbonos kormeghatározással. Így tudjuk megmondani, hogy egy szövet (pl. a torinói lepel) milyen idős.

Lényege:

A szén nevű elemnek különböző izotópjai vannak, melyeknek eltérő a tömegük. Tehát a 12-es C-izotóp tömege 12 au (atomi egység), a 14-esé 14 au. A tömegkülönbségen kívül más is megkülönbözteti őket, pl. a 12-es izotóp stabil, míg a 14-es radioaktív, azaz idővel elbomlik.

A 14C az atmoszféra felsőbb rétegeiben keletkezik kozmikus sugárzás hatására. Mivel a napsugárzás gyakorlatilag egyenletesen éri a Földet már évmilliók óta (a 11 éves napperiódusokat is beleszámítva), így a keletkező 14C mennyisége is állandónak vehető az atmoszférában, ami azonban lejut a földfelszínre is és beépül az ökoszisztémába.

Az élőlények életük során folyamatosan vesznek fel széntartalmú anyagokat, tápanyagokat melyekben "egyensúlyi arányban" található meg a 14C izotóp. Az élőlényben tehát élete során gyakorlatilag állandó a 14C koncentrációja. Más lesz azonban, amikor elhal/meghal. Ekkor nem vesz fel a későbbiekben tápanyagot, tehát a maradványokban található 14C koncentrációja csökkenni fog a radioaktív bomlása következtében.

A kormeghatározás kulcsa az, hogy a radioaktív bomlás időbeni sebességváltozását ismerjük laboratóriumi mérések alapján, valamint a kiindulási koncentrációt is (mivel a Nap ugyanúgy sütött a Földre, akárcsak ma). Ha ma megmérjük az adott maradvány 14C koncentrációját, úgy vissza tudjuk számolni, hogy az eredeti "egyensúlyi" koncentrációról a ma megmért koncentrációra csökkenés mennyi idő alatt kellett bekövetkezzen. Ez az idő pedig megegyezik az élőlény elhalásától számított idővel, azaz meg tudjuk mondani, milyen régen élt.

A kőzeteknél a kort igen nehéz meghatározni. Ha pl. van egy darab köved, arról nem tudod megmondani hány éves, mivel a kő élettelen, nincs anyagcseréje, itt a C14 meghatározás nem működik. Ha ismert a feltalálási lelőhely, akkor az adott kőzetréteg korát lehet esetleg becsülni, így a belőle származó kő kora is becsülhető, de ez csak hozzávetőleges. Bizonyos kőfajtáknál ( pl cseppkő) a növekedés üteme ismert lehet, s így a kő méretéből lehet következtetni a korára. A kőzetek kormeghatározásának bizonytalansága miatt van pl. sok kétely az egyiptomi piramisok építésének idejét illetőleg.

Az atom részecskéinek kora a jelenlegi ismeretek szerint igen hosszú, a proton élettartamát 10!30 ( tíz a harmincadikon) évnek becsülik. Szubatomi szinten tehát az új anyag keletkezése normál körülmények között a meglévő részecskék újrarendeződését jelenti.