Mi a polipeptid? Valami fogalomféle magyarázat lenne jó, nem túl bonyolultan.

A peptidkötés nem más, mint az a kémiai kötés, ami egy szerves sav karboxil csopotja és egy másik vesgyület aminocsoportja közt jön létre:

R-COOH + NH2-R = R-CONH-R + H2O

A fenti rajz nem jól szemlélteti, hogy melyik atom merre lóg, ezt itt jobban lehet látni:

[link]

A fenti jelölésben az R a vegyület többi részét jelenti, lehet bármilyen nagy vagy kicsi (A fenti képen R helyett CA van, de ugyanaz.)

Polipeptid akkor tud létrejönni, ha egy vegyületnek van mindkétfajta csoportja, azaz egyik oldalon karboxil, a másik oldalon amino csoportja van:

COOH-R-NH2

Az ilyen vegyületeket aminosavaknak nevezzük, és folyamatos láncba tudnak kapcsolódni, ahol az R-ek közt midenhol peptidkötés lesz, a két végén meg marad az eredeti COOH és NH2:

COOH-R-NH2 + COOH-R-NH2 + COOH-R-NH2 =

COOH-R-CONH-R-CONH-R-NH2

Aminosavból nagyon sok létezik, de az élőlényekben csak alfa-aminosavak alkotnak polipeptidet, ezért többnyire csak ezt a fajta polipeptidet értjük ez alatt a szó alatt. Az alfa-aminosav azt jelenti, hogy a COOH és az NH2 csoport közé csak egy darab szén kapcsolódik:

COOH-C-NH2

És erről az úgynevezett központi szénről lóg le valami oldallánc, amit most X-szel fogok jelölni, és zárójelbe teszem, ami azt jelenti, hogy oldalra lóg ki, azaz nem ér hozzá az NH2-höz:

COOH-C(X)-NH2

Az élőlényeket alapból 20 féle aminosav építi fel, melyekben csak ez az oldallánc más, azaz a COOH-C(X)-NH2 esetében a zárójelben levő X változik. Ezek az aminosavak képesek hosszú láncokat létrehozni, a megváltozott oldalláncot most más betűvel jelölöm:

COOH-C(X)-CONH-C(Y)-CONH-C(Z)-CONH-C(X)-CONH-C(Z)-NH2

Polipeptidnek pedig azokat a vegyületeket nevezzük, amikben sok ilyen peptidkötés alakul ki (ugye egy kötés egy új elemet jelent a lánc végén), többnyire 10 fölött már polipeptidnek tekintjük (de ezt még oligopeptidnek is nevezhetjük, ami annyit tesz, hogy néhány peptid kötés van benne). Nincs definíció arra, hogy hány elemtől számít POLI-nak.

A polipeptidek nagyon sokfélék lehetnek, hiszen nagyon sok elemből, akár több százból is állhatnak, és az oldalláncok kémiai tulajdonságai (az a bizonyos X) nagyon sokat számít. Csak érzékeltetésül, tízezer milliárd féle tíztagú polipeptid létezhet matematikailag.

És hogy mik a polipeptidek? Más néven ők a fehérjék, ez élőlények összes sejtszintű funkcióját ellátó kicsi motorok:

- az emésztőenzimek a gyomorban fehérjék, azaz polipeptidek

- az immunrendszerben a baktériumokat felismerő részecskék (immunglobulinok) is azok

- a hemoglobin is, ami a vérben a vörösvértesteken belül az oxigént szállítja

- az aktin és a miozin, ami az izomsejtekben az összehúzódásért felel, azaz lényegében a hús fő tömegét alkotja

- A szem színét adó festékanyagot egy enzim, azaz fehérje (polipeptid) termeli.

Természetesen létezhetnek olyan polipeptidek, amik nem fehérjék, azaz minden fehérje polipeptid, de nem minden polipeptid fehérje. Azonban az élőlényekben szinte nincs olyan polipeptid, ami nem fehérje.